Grégoire Delacourt: Vágyaim listája - Újra

2016-ban olvastam és leginkább arra emlékszem, h nagyon tetszett. Már egy ideje kedvem lett volna újra elolvasni, de az utóbbi években (!) mindig kölcsönben volt valakinél, most viszont, h visszakerült hozzám, bele is kezdtem. A hosszú hétvégén egy megfázásból éppen kilábalóban 2 óra alatt, egy szuszra olvastam ki másodszor és ismét nagyon tetszett. Direkt nem olvastam el, amit 9 évvel ezelőtt írtam róla, hisz sok idő eltelt, én is változtam, érdekelt, másként látom-e ezt a kisregényt most.

Emlékeim szerint már anno is meglepődtem, h a szerző férfi, hisz a középpontban egy nő, Jocelyne áll. Egyes szám első személyű elbeszélésében először nagy vonalakban megismerjük teljesen átlagos életét, amiben túlsúllyal küzd, a férjével némileg elhidegültek egymástól, a gyerekeivel szintén csak szórványos a kapcsolata, méteráru üzlete nem nagyon megy. Mindenféle cél nélkül blogot indít, amiben kötésről, horgolásról, varrásról ír és amit napról napra egyre többen olvasnak. Közben vesz 2 euróért egy gépi lottószelvényt, amivel 18 millió eurót nyer. Rögtön tudja, mire vágyna a férje és bár lassan rájön, h neki is lennének vágyai, de arra is, h fél, ezzel a hatalmas nyereménnyel tönkre tenné az életét, az életüket. A dolgai a nyeremény nélkül is egyre jobban alakulnak: a férje egyre figyelmesebb, kedvesebb; Jocelyne észrevétlenül lefogy; a blog és a bolt annyira fellendül, h fel kell vennie valakit. Becsüli a kedves gesztusokat a házasságában a nehézségek után, az ismeretlenektől kapott odafigyelést, jó szót a blogja kapcsán, élvezi az élet apró dolgait. Rá kellett jönnöm, hogy mindenki, még a csúfak is a szépekről álmodoznak, de soha nem juthatnak a közelükbe, mert ott vannak köztük a szépek és a még szebbek, és elállják az utat. Úgyhogy megtanultam meglátni a szépséget abban, ami számomra is elérhető: a kedvességben, a becsületességben, a figyelmességben. Tele van tervekkel, amik között a 18 milliós csekk csak annyiban szerepel, h elégetné. Ekkor azonban férje megbocsáthatatlan árulást követ el ellene, megkérdőjelezve mindent, ami köztünk történt. Jocelyne lába alól kicsúszik a talaj, de képes mégis újra felállni, újrakezdeni és megtalálni a boldogságot. A férje, bár megvalósítja álmait, de rá kell jönnie ugyanarra, ami miatt a neje nem akarta beváltani a csekket. A legfontosabb a szeretet, a törődés, a család és a barátok, ezek pénzen nem megvehetőek, mire erre ráeszmél már késő. Ha megvalósítod mások álmait, el is veszed őket tőlük: nem lesz már miről álmodozniuk. Különösen az elején tűnt fel, h a szerző milyen egyszerű stílusban ír, ami jól illik főhősnőjéhez, aki bár szereti a könyveket, de nem különösebben tanult. A nyelvezet talán idővel egy kicsit igényesebbé válik és a fenti idézeteken túl is sok értékes, elgondolkodtató gondolatot olvashatunk benne. Másodszorra is nagyon tetszett, megkapó, elgondolkodtató, mindig újra és újra olvasandó.

Sophie Oliver: Grandhotel Schwarzenberg– Rückkehr nach Bad Reichenhall (Bad Reichenhall Saga 2)

A sorozat 2. részének alcíme, Visszatérés Bad Reichenhallba. A visszatérő pedig nem más, mint az első részben a nagy világban szerencsét próbáló szegénylegény, Michael. Néhány év elteltével azonban dúsgazdag úrként tér vissza, aki megvette az újonnan épült, fényűző Grandhotelt. Anna a polgármester felesége és egy kisfiú anyja, boldog és elégedett életet él, de egykori szerelme felbukkanása nem hagyja hidegen.

Nem csak őt, hanem az olvasót is derült égből villámcsapásként éri, h férjének anno nagyonis komoly szerepe volt abban, h Michael elhagyta őt és a városkát. Innentől egyenes út vezet oda, h mindenféle akkori társadalmi konvenciót sutba dobva válik el a polgármestertől és megy hozzá szerelméhez, Michaelhez. Ezzel azonban el kell fogadni az elfogadhatatlant, h nem láthatja a fiát. Michaellel közös gyerekei születnek, de a polgármester sértettsége és bosszúvágya nem csillapodik, aminek következtében Michael gyorsan az I. világháború csataterén találja magát. Annának egyedül kell megoldást találnia a Grandhotel háborús problémáira, hisz nincsenek vendégek, nincs bevétel és étel. Megállja a helyét a nehéz időkben is, innentől kezdve viszont több nagyobb ugrás is van a regényben, hirtelen „felnőnek” a gyerekek, vagy legalábbis gyorsan szaladnak az évek, de Anna megpróbáltatásainak még közel sincs vége. Nekem egyértelműnek tűnt, h a szerző nem igazán akar az idősödő Schwarzenberg házaspárral foglalkozni, inkább áttenné a hangúlyt a fiatalabb generációra, meglátjuk a 3. részben, tényleg így lesz-e.

Anne Jacobs: Die Tuchvilla

Nagyon régóta megvolt már ez a könyv, talán leginkább a vaskossága riasztott el (700 oldal), de most végre sorra került a várólistáról. Tovább nehezítette a helyzetet, h 3 nagyon hasonló regényt olvastam/hallgattam egyszerre, mindegyik Németországban játszódott az 1900-as évek elején, ezért aztán a témák és a szereplők (urak és szolgálók) is nagyon hasonlóak voltak és a 3 közül valahogy ez fogott meg legkevésbé eleinte, ezért ezzel haladtam a leglassabban.

A végére viszont már tetszett, a szereplők is a szívemhez nőttek, így szívesen olvasnám tovább is, hisz ez az un. Tuchvilla Saga első része csak és van még további 5 rész, de jelenleg ezek nincsenek meg. Egyébként az összes kötet megjelent már magyarul is A villa címmel. A történet 1913-ban kezdődik Augsburgban és középpontjában a tehetős Melzer család áll. Épp akkor szegődik szolgálatukba konyhalányként az árvaházban nevelkedett Marie, aki makacs, büszke fiatal lány hírében áll. Igazából a történet első kötete, egyben az ő személyes fejlődéstörténete is, hisz először szobalány lesz, majd az egyik kisasszony legjobb barátnője, a házban mindenkinek a támasza és segítsége, sőt a fiatalúr – plátói – szerelme. Okos, segítőkész lány, aki kivívja magának a szeretetet és a tiszteletet, mindeközben pedig még önmagát is keresi és azt, ki is ő valójában. Szülei után nyomozva egy sötét titokra bukkan, ami munkaadójával is összefüggésben van és ennek a titoknak a megszellőztetése és beismerése Marie jövőjének és boldogságának kulcsa. Az első kötet, látszólag legalábbis, happy enddel végződik, de említés szintjén már megjelent az éppen kitörni készülő első világháború, ami feltehetően gyorsan véget vet az idillnek.

Petra Grill: Oktoberfest 1900

A főszereplő, a csinos Colina felszolgálóként dolgozik egy müncheni sörfőzőnél, ahol ezért semmi fizettséget nem kap, kenyerét azzal kell keresnie, hogy a vendégek kénye-kedve szerint „szolgálja” őket. Tudja, h többre hivatott és ki akar törni a szegénységből. Ügyesen eléri, hogy nevelőnő legyen az ambiciózus sörfőző, Prank házában, aki aztán hatalmi harcokba keveredik az Oktoberfest körül, lányát, Clarát feleségül akarja adni, hogy ezzel is befolyást szerezzen. Csak Colina tudja, hogy Clara egészen más álmokat dédelget, amiknek megvalósítása érdekében a sarkára is áll.

Colina azonban maga is titkokat őriz, amik újra felbukkannak az életében. Amikor az Oktoberfest végre megkezdődik, főszereplőnőnknek újra elölről kell kezdenie mindent, régi főnökénél találja magát újra, aztán hirtelen helyi hírességé válik. Merész tervet eszel kia világ legnagyobb sörfesztiváljának kellős közepén, ami az egész Oktoberfestet felforgathatja, miközben saját élete is egyre inkább a feje tetejére áll és úgy tűnik, visszafordíthatatlan dolgok történnek. Én hangoskönyvként hallgattam, de nagyon hosszúnak találtam, még úgy is, h a felolvasás és maga a történet is kimondottan tetszett. A könyv 496 oldal, nem csoda, h felolvasva is hosszú volt:P. Ami engem a legjobban megragadott és sokkolt ebben a történetben, az a női kiszolgáltatottság volt még a 20. század elején is. Ennek érzékeltetésére a szerző női szereplők egész sorát vonultatja fel, akik kisebb-nagyobb szerepet játszanak a történetben, de mindegyikük más-más női sorsot villant fel.

Sophie Oliver: Grandhotel Schwarzenberg – Der Weg des Schicksals (Die Geschichte einer Familiendynastie, Band 1)

Izgalmas, gyorsan olvasható regény, egy trilógia első része. 1905-ben kezdődik a bajor Bad Reichenhallban játszódó a történet. A városka egy eklúzív üdülőhely a bajor Alpokban, ahol a fiatal, nincstelen Anna épp megtalálja élete szerelmét, Michaelt.

Mindketten szegény sorból valók és jobb életre vágynak, de főként egymásra és házasságra. Ekkor viszont úgy tűnik a világ is összeesküdött ellenük, Michaelnek el kell hagynia Bad Reichenhallt, hogy boldogulni tudjon, de az a terve, h gazdag emberként jön vissza Annáért. A lány hisz benne, vár rá, de a körülményei egyre nehezebbek és nehezebbek, míg várandósan egy kényszerházasságban találja magát, amikor már minden kilátástalan. Az élete ennek ellenére nem is alakulhatna jobban, őszintén egymásba szeretnek a férjével, Leoval egy kisfiúk születik és Leo hamarosan a városka polgármestere lesz. Bad Reichenhall is fejlődik, a város első embere és neje épp a Grand Hotel megnyitóján van, amikor annak eddig ismeretlen, külföldi tulajonosaként Michael bukkan fel. Rengeteg intrika, ármány, szívszorító történet volt a regényben, nagyon izgalmas, sok történéssel. Nincs túl bő lére eresztve, elnagyolva sem, nagyon tetszett. Szívesen kezdek bele a következő kötetbe, érdekel, mi lesz a szereplők sorsa, ami nem minden esetben mondható el ilyen regény folyamoknál;).