2011. március 9., szerda

David Nicholls: Zwei an einem Tag

Egy újabb kölcsönkönyv, ezúttal egy remek! A kölcsönadó nagyon el volt ragadtatva tőle és sejtettem, h nekem is tetszeni fog, mert eléggé egy hullámhosszon vagyunk, mikor elolvastam a könyv hátulján a méltatásokat két kedvencemtől, már szinte biztos voltam benne;).
Az egyik legjobb szerelmi történet, amibe minden olvasó azonnal bele fog szeretni – és minden szerző azt kívánja, bárcsak ő írta volna. – Tony Parsons

Nagyszerű, lebilincselő, okos és valószínűtlenül olvasmányos. – Nick Hornby

Mindkettővel abszolút egyetértek, megmondták a tutit az angol kortárs szórakoztató irodalom nagyágyúi:). Magyarul is megjelent 2010-ben, bevallom én nem is hallottam róla, szerintem nem promotálták agyon, így nem is aratott akkora sikert, mint külföldön. Németországban pl. számtalan kiadáson vannak túl 2009 óta, jelenleg 4 különböző borítóval lehet kapni, Angliában megjelenése óta folyamatosan a bestseller listákon van. Itthon Egy nap címmel kapható, ez az eredeti cím is (One day), németül kicsit változtattak rajta (Ketten egy napon). Több helyen magyarul most azt olvastam – gyanítom ez lehet a fülszövegben is – hogy Nicholls műve a legjobb szerelmes regény a Bridget Jones naplója óta. Hmmm, hát szerintem ez egy kicsit fura, a BJ naplója minden, csak nem szerelmes regény nekem, ahogy számomra ez sem feltétlenül, bár sokkal inkább, mint a Bridget Jones.


Emma és Dexter kapcsolatáról szól a könyv, de ne mindennapi módon. 1988 június 15-én kezdődik, mikor együtt töltenek egy éjszakát, de útjaik rögtön elválnak, majd 20 éven keresztül mindig ezen a napon pillantunk bele az életükbe.
A két ember nagyon különbözik egymástól, Dexter a jóképű nőcsábász, aki élvezettel használja ki szülei vagyonát, utazgat, élvezi az életet, Emma az idealista, aki tenni akar valamit a világért, komoly, okos és vonzó. Barátok maradnak, akár a világ másik végéről is tartják a kapcsolatot, ami 20 éve még nem volt olyan pofonegyszerű, mint ma. Folyamatosan az volt az érzésem, h mindketten szeretik a másikat, vonzódnak hozzá, de a fiú intellektuálisan, a lány pedig a külseje miatt nem tartja magát „elég jónak” a másikhoz és valahogy félnek, h nem passzolnának a másik világába. Dexter a tv-nél köt ki aztán: nagykanállal eszi az életet, a nőket, költi a pénzt, jön az alkohol, a drogok, a futó kalandok, mindeközben Emma tanítani kezd, jóval józanabb életet él. Majd mindkettőjük életében kapcsolatok, szerelmek jönnek-mennek, csak a barátságuk állandó. Egyikük sem igazán boldog, próbálnak szeretni, de hiába szeretik őket, ők nem igazán képesek viszonozni. Majd egy fordulat egymás karjaiba sodorja végre őket, de a könyvnek koránt sincs még vége.
Érdekes megfigyelni a változásokat évről-évre, ahogy komolyodnak és azt is, h érzékelteti Nicholls, h hányban is járunk: fontos szerepet kap pl. a Jurassic Park premierje (hú, de rég volt!), de olvashatunk a mobiltelefon megjelenéséről is, vagy Lady Di-ről.
Folyamatosan fenntartja az izgalmat ez a fajta elbeszélési forma, h mindig csak egyetlen napot olvashatunk az egész évből, sokszor sajnáltam, h vége annak a napnak és nem tudom meg, hogy alakultak a következők, mindig kíváncsian vártam, hol találja őket az új év, mi történt velük az elmúlt 365 napban, mert hogy a főbb történések (szerelem, kapcsolat, munka, egymáshoz való viszonyuk) mindig kiderülnek.
A karakterek is teljes változáson mennek át, ellentétes utat járnak be valamennyire: eleinte Dexter a jóképű, sikeres és gazdag, majd változnak a szerepek: Emma kezd jól keresni, sikereket elérni, kivirágzik, ezzel párhuzamosan „csődöl be” Dex élete, mikor egymásra találnak, végre nem csak egymást, önmagukat is megtalálják, jön a siker és boldogság egy darabig…de az élet nem fenékig tejföl.
Nagyon tetszett, h akár többször is abbahagyhatta volna a történetet, az evidens helyeken: lehetett volna akár happy end, vagy nagyon szomorú a befejezés, de nem tette egyiket sem, mindig tovább mesélte a történetet, így a vége teljesen más, mint amire számítottam.


Csodálatos regény, csak ajánlani tudom, tele érzelemmel, történéssel, gondolatokkal, de humorral is, szórakoztat és elgondolkodtat, számomra talányos és izgalmas maradt végig, van happy end, de a történet folyatódik tovább, ahogy az élet is, ez külön nagyon tetszett.
A könyvből már leforgatták a filmet, Anne Hathaway és Jim Sturgess főszereplésével, Lone Scherfig rendezésében, nagyon kíváncsian várom, ígéretesnek tűnik. A magyar premierről egyelőre nem találtam infókat, Németországban úgy néz ki november 10-én mutatják be, gondolom akörül várható itthon is.
Szóval abszolút csak ajánlani tudom, nagyon kellemes olvasmány, úgy érzem számomra saját példány köteles;).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése