2019. július 18., csütörtök

Anne Freytag: Mein bester letzter Sommer

Az utóbbi kis könnyed német olvasmányaim után ennek a nyelvezete, stílusa – lévén sokkal igényesebb, „értelmesebb” - igazi felüdülés volt, ha a téma nem is feltétlenül.


Tess 17 éves és meg fog halni egy vele született szív rendellenesség miatt. Még a 18. születésnapja előtt és még azelőtt, h az élet fontos dolgai megtörténnének vele. A lány már eléggé feladta, megkeseredett, látva a közösségi médiában egykori legjobb barátnőjét, akinek az élete ugyanúgy megy tovább, mint eddig. De mindent megváltoztat egy vacsora, amikor az apja egy régi barátja érkezik a családjával és a fia, Oskar nem ismeretlen Tess számára, róla ábrándozik, mióta egyszer látta. Igazi szerelem első látásra ez, bár Tess hinni sem meri, h beteg, lesoványodott testét és őt magát bárki is vonzónak találhatja, pedig így van. Pár nap ismeretség után úgy döntenek, közösen élik meg a lány utolsó nyarának minden pillanatát és felkerekednek Olaszországba. Együtt járják be Milánót, Firenzét és Rómát, összekovácsolják őket még jobban az együtt átélt kalandok, miközben Tess szerelmük beteljesülés érdekében legyőzi önmagát. Az utazásuk közben bár sokszor elfelejtik a tragédiájukat, de az azért időnként figyelmezteti őket, h a boldog napok meg vannak számlálva. És így is lesz, a halál nem vár, nem hatja meg az első szerelem, a romantika, ez a történet nem happy enddel végződhet.
Egy édes-bús, szép-szomorú történet, kicsit hasonlít John Green Csillagainkban a hiba című regényére, de ennek ellenére tetszett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése