Margot S. Baumann: Die Galerie in Valencia

A félig német, félig spanyol származású Elena egy művészeti galériában dolgozik Berlinben. Mivel mindenki meg van győződve róla, h kiválóan beszél spanyolul, főnöke az új, valenciai galéria megnyitója körüli dolgok intézésével bízza meg.

Amit senki nem sejt, h Elena egyáltalán nem beszél spanyolul, mert apja elmenekült az országból a Franco rezsim idején és mindent el akart felejteni, még a nyelvet is. Valenciában is eleinte furcsán hat, h spanyol nevével nem beszéli a nyelvet és más egyéb problémái is akadnak Carlosszal, a helyi belsőépítésszel, akivel együtt kell dolgoznia. Persze gyorsan kiderül, h az ég is egymásnak teremtette őket. De nem maradunk meg kizárólag a love storynál, a pár nyomozni kezd, Elena apjának és családjának múltja után és egy akkoriban sajnos tipikus történetre bukkan. Közben az energikus párocska szembe megy Elena főnökével és egy merész koncepciót alkalmaz az új galériánál, ami a főnök szerint nem sül el jól, de mégis utat nyit a pár valenciai jövője felé. Igazából érdekes történet volt, néhány hónapja jártam Valenciában, tetszett, h a szerző egészen jól beleszőtte a történetbe a várost, a spanyol történelmet és hogy legalább néhány elcsépelt panelt kihagyott a történetből. Ez egy – ha jól tudom – 3 részes sorozat első része, lehet, hogy adok neki még egy esélyt.