Lisa See: A lótusz leánya

Ezt többen is ajánlották, meg is vettem és a várólistámnak hála most sorra is került. Olvastam már a szerzőtől és tetszettek a könyvei. Nagyon érdekesnek tartom a kínai kultúrát, a szokásokat, a női sorsokat.

Ez egy valós eseményeken alapuló magával ragadó történet a barátság és a tudás erejéről egy olyan világban, amiben a nőknek csak korlátozott hely jut. A 15. századi Kínában, a főhősnőnk, Jün-hszien a korabeli konvenciókkal ellentétben nő fel. Nagymamája, Kína egyik kevés női orvosa, megtanítja a kínai orvoslás művészetére. A gyógyítás iránti közös szenvedélyük megpecsételi barátságukat és végig kíséri életüket a fiatal bábával, Meilinggel. Amikor Jün-hszien 15 évesen férjhez megy a számára a családja által kiválasztott fiúhoz, nagyhatalmú anyósa megtiltja neki, h folytassa az orvoslást és úgy kell viselkednie, mint egy tisztességes feleségnek: hímznie kell, verseket kell szavalnia, fiúkat kell szülnie. Főhősnőnk azonban nem elégszik meg ennyivel, annak ellenére sem, h egy olyan világban él, ahol nőként szinte semmi joga és szabadsága nincs. Kitartásával, tudásával és az őt támogató nők segítségével mégis nagy hírű orvos válik belőle, aki egy sok-sok generáció számára fontos könyvben teszi közé orvosi tudásának legjavát. A regény izgalmas korrajz a középkori Kína szokásairól, mindennapjairól, hierarchiájáról.