Az Apa és fia (itt a blogban Männlich, alleinerziehend sucht) folytatása ez a könyv. Így a második részre abszolút kiforrta magát a gondolat, h nagyon szépen ír! Mármint nagyon szépen ír a családról, a szüleiről, a feleségéről és a fiáról, főként a fiáról. Ritkán találkoztam eddig ilyennel.
A 2. házasság krónikája a 2. könyv, az első részben megismert Cyd-et veszi el. Továbbra is nagyon fontos, meghatározó a kisfiához való viszonya, jó példát látunk arra, h tud próbára tenni egy házasságot egy mástól született gyerek, akkor meg pláne, ha mindkét félnek van egy. Újabb nagy változások, betegség, kísértés, hétköznapok, problémák sora adja a 2. könyv témáját is, vagyis a mindennapok.
A főszereplő Harry, elég romantikus alkat, vágyik a tökéletes boldogságra és amint az elillanni látszik az egyik nővel, rögtön azt gondolja, h másikkal lenne az igazi…
Mikor rátalál arra a nőre, aki az ő szemével képes látni a fiát, aki hozzá hasonlóan a tökéletes lényt látja benne, azonnal mágnesként kezdi vonzani. Ezúttal a „kísértésként” bukkan fel a Parsonsnál már-már elmaradhatatlan ázsiai nő figurája, akinek aztán az utolsó pillanatban mégis ellenáll a főszereplő, mégis a „nehezebb” utat választja, azt, h rendbe hozza a házasságát, majd egy új élettel újra beköszönt a boldogság.
Annak ellenére, h elég hosszú ideig olvastam, az a fajta könyv, amit „élmény” olvasni, annyira szórakoztatóan, olvasmányosan és szépen ír, szóval nem a könyv miatt olvastam olyan sokáig.
A német cím (A világ legszebb nője) szerintem itt sem a legjobb, sokkal kifejezőbbnek és a tartalomhoz passzolónak tartom a magyar Férj és feleséget, ami az eredeti cím egyszerű, szó szerinti fordítása.
Összegzés: Jó volt újra Parsonst olvasni, nagyon jó:)!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése