2014. január 30., csütörtök

Anne Freytag: 434 Tage

A német írónő könyveiről már sok jót hallottam és most ezzel a regényével végre megkezdtem az olvasásukat.
A 30-as Anja sikeres a munkájában és látszólag boldog, kiegyensúlyozott házasságban él Tobiassal. A valóságban azonban már jó pár hónapja viszonya van az első szerelmével, Juliannal, aki teljesen váratlanul bukkant fel újra az életében. A nő persze gyötrődik, különösen, mikor rádöbben, h kezd több lenni ez az egész egy kis afférnál: először éjszakák voltak, majd hozzájuk jöttek az ebédszünetek, majd a túlórák és az igazi, hosszú beszélgetésekkel kezdődött a valódi megcsalás.


A történet több idősíkon zajlik: bepillantást nyerünk Anja és Julian fiatalkori szerelmébe, a szakításukba, majd Anja és Tobias kapcsolatának alakulásába és pontos képet kapunk arról is, hogy jutott a nő a férje megcsalásáig. A múlt és a jelen epizódjai eléggé random jelleggel keverednek, így az elején kicsit nehéz volt követni, de idővel már nem jelentett problémát.
A két férfi, a férj és a szerető között hatalmas a különbség és az Anjára gyakorolt hatásuk is egészen más: Tobiassal felnőtt, racionális és tervező, Juliannal fiatal és vad, álmodozó. Tobias, a férj volt az egyetlen, aki tudatlanul és önakaratán kívül vett részt ebben a szerelmi háromszögben, vele kellett volna mindent megosztania a nőnek: a testét, a titkait, a félelmeiet, a gondjait, az életét és mindezt helyette Juliannal osztotta meg.
A mesélő Anja a férjét szelíd, szeretnivaló mamlasznak mutatja be, a szeretőjét, meg egy gátlástalan womanizernek és túl későn jön rá, h mindkettőjük megítélésében óriásit csalódott. Kimondottan bravúros, ahogy az írónő idővel árnyalja a Julianról kialakult képet az olvasóban, de a történet végén Tobias valódi énje jelenti a csavart, ami igencsak meglepett. Nagyon érdekes, hova fejlődik a történet, közvetlenül a vége előtt még happy endnek nézett ki, de aztán nagyon más lett. Az affér 434 napja, ami tele volt szenvedéllyel, féltékenységgel és kétséggel, egy csapásra véget ér.
Őszintén nem tudtam megérteni mit ettek ezen a nőn, nem tudta belopni magát a szívembe: érzéketlen, sok döntésében gyáva, és végül 2 fontos esetben pont ez a gyávaság irányítja, amiért drágán megfizet. Nem szeretem az ilyen tragikákat, az ilyen „neeeeem tudommm, de mindkettő kell” típusú nőket, mint ez az Anja. Ennek ellenére a regényt kimondottan érdekesnek és izgalmasnak találtam, biztosan el fogom olvasni Anne Freytag többi könyvét is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése