2018. július 16., hétfő

Laurie Halse Anderson: Hadd mondjam el

A Jégviráglányok után bármit elolvasnék a szerzőtől, így amint megláttam ezt, nem volt kérdés.


Ismét egy fiatal lány áll a középpontban és az ő problémája. A könyv főszereplője és mesélője a 14 éves Melinda, aki épp új iskolába kerül. Bár régi barátnői közül is többen ide járnak, de nem is olyan rég történt valami, ami véget vetett barátságuknak és ami miatt a legtöbben szóba sem állnak a lánnyal, aki magába zárkózott. Egyke, szülei nem sokat törődnek vele, egyedül vergődik a gondolataival, félelmeivel és a titkával. Lassan derül fény a vele történt szörnyűségre, amiről Melinda először beszélni akart, de aztán minden máshogy alakult és most tűrnie kell nem csak a fájdalmat, hanem a kitaszítottságot is. Ám főhősünk erős lány, saját hajánál fogva rángatja ki magát a gödörből és szépen lassan megszólal, nem a saját érdekét nézi, hanem azt akarja megakadályozni, h mással is olyan szörnyűség történjen, mint vele.
Megtörtént. Nem lehet meg nem történtté tenni, sem elfelejteni. Sem elfutni, sem elrepülni, sem elbújni, sem eltemetni.
Nagyon magával ragadó, csontig hatoló olvasmány, ami újra egy fontos témát boncolgat. Fiataloknak és idősebbeknek egyaránt kötelező.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése