2018. október 14., vasárnap

Jennifer Bentz: Frühstück mit Sophie

A 27 éves Louisa életében minden úgy van, ahogy eltervezte, elvégre igen szigorúan és fegyelmezetten tartja magát a tervhez. Az élete pontosan be van osztva, mikor van sport, munka, házimunka, ugyanilyen a pasija is, két elképesztő, hajmeresztő nyárspolgár, akik remekül összepasszolnak.


Tökéletesen kiszámított életükbe eljön a lánykérés ideje, így amikor Louisát a barátja, Steffen valentin napon vacsorázni hívja, nem is kérdés, mi következik. Ám ekkor jön egy meglepetés, ami felforgatja a nő életét, elköltözik a közös otthonukból, egy albérletbe kerül, egy egyetemista házaspárhoz, csakhogy a pár 70 fölött van, de Sophie és Paul igazi szabad szellemek, még idősen is sokkal spontánabbak, fiatalosabbak és jobban élvezik az életet, mint Louisa. Az egész ház elég hippi, pont a másik véglet, mint főhősnőnk, aki így kemény idők elé néz, de némi meglepetésre gyorsan felveszi a ritmust és saját szabályait sorban egymás után áthágva, új embereket ismer meg és új dolgokat fedez fel. Sőt a lazaság annyira jól megy neki, h a rendőrségen landol és egy afférba is belebonyolódik. A sors aztán tálcán kínálja neki mindazt, amit egész életében ábrándozott, karriert, esküvőt, családot, de ez úgy, h megismert egy másfajta életet, már nem is annyira egyszerű döntés.
Azt hittem, arra számítottam, h ez valami nekem való lesz, hát nem igazán, ráadásul az elején idegesített, ennek megfelelőn nehezen is haladtam vele, aztán a végére jobb lett. Nem nagyon tetszett, h az elején oldalakon át taglalja Louisa óraműszerűen működő életét, szerintem aki meggyőződésből így él, az aztán nem képes olyan pálfordulásra, mint amilyet a nő pár nap alatt hajt végre, így ez számomra az egészet elég hiteltelenné és hihetetlenné tette.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése