2020. augusztus 4., kedd

Edith Wharton: Sommer

Az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz listán is fent van a könyv és a várólistámra is felkerült, a címe miatt nem volt kérdés, h nyáron kell sorra kerülnie.


Charity Royall egy kis csendes faluban tengeti az életét, Royall ügyvéd gyámleányaként, aki feleségével még egész pici korában vette magához a lányt, megmentve a „fertőtől”, amit az élet az anyjával jelentett volna neki. Állítólag még a nevét is azért adták, h emlékeztessék a „jótékonyságra”, amit vele tettek és valahogy mindenki igyekszik a kis faluban eszerint kezelni a lányt és lépten-nyomon figyelmeztetik rá, h hálával tartozik az ügyvédnek. A kis porfészek dohos könyvtárában kezd dolgozni, h egy kis pénzt keressen, visszautasítja gyámja házassági ajánlatát és rögtön romantikus álmokat kezd szőni, amikor felbukkan egy fiatalember a faluban. Külső szemlélőként egyértelmű, h ez a férfi a vesztébe viszi, románc, majd viszony alakul ki közöttük, de lassan a vakon szerető, naiv Charity számára is feltűnik, h Harney talán mégsem teljsen az, mint akinek ő hitte. Nekem az volt az érzésem, h Mr. Royall nem olyan gonosz, megvetendő személy, mint ahogy a lány leírja és gondolkodik róla, szavai és tettei nem erről tanúskodnak és végül ő oldja meg a feszültségekkel teli szituációt.
A Pulitzer-díjas Edith Wharton regényének hangulata nyomasztó és Charity története összességében nagyon szomorú, abszolút végig érzi az ember, h ez nem az a fajta lányregény, ami „happy enddel” fog végződni és bár romantikus értelemben nem is azzal zárul, de a körülményekhez képest mégis elég happy az end.
Magyarul A szerelem nyara címmel jelent meg a gyönyörűen megírt regény.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése