Abby Clements: Ein Traum am Kaminfeuer

Olvastam már a szerzőtől és rémlett, h nem lett a kedvencem, de régóta várakozott már ez, gondoltam belevágok. Amelia és Jack pár éve házasok és Londonban élnek. Ahogy közeledik a nő 30. születésnapja, egyre erősödik benne a vágy, h megvalósítsa régi álmát és vidékre költözzön. Végül bele is vágnak a nagy kalandba és a nő tanári állását feladva megkezdik vidéki életüket a bájos, de romos kis cottage-ben. Eleinte gondoltam jó lesz ez, cuki pár, cuki ház, májustól karácsonyig követhetjük, h újítják fel, teszik otthonossá a kis házukat, de aztán az első néhány fejezet után egyre jobban elkezdett idegesíteni.

Nulla történés, semmi dramaturgia, pláne elképzelés, teljesen felesleges párbeszédek, amik abszolút semmit nem viszik előre a történetet. „Imádtam”, amikor ugyanazt a semmitmondó történetet elolvassuk valós időben, majd elmesélik a barátaiknak, anyjának etc. Sajnos azt kell mondjam, a felújítás részét is eléggé furának találtam, aki már újított fel bármit, szerintem tudja, h az nem egészen úgy működik, ahogy ebben a könyvben, na de ez még a kisebbik probléma. A szerző megpróbálkozott egy múltbéli titokzatos szállal is a cottage előző tulajdonosa révén, de ez is zagyva és elnagyolt maradt. Ami pedig a leginkább fura volt, h a főszereplőink, Amelia és Jack házassága válságba kerül, mert az egyik legfontosabb kérdésben nem értenek alapvetően egyet, méghozzá abban, akarnak-e gyereket. Ennek ellenére – és anélkül, h ebben bármire is jutnának – a regény végére újra egymásra találnak. Soha nem értem, minek ilyen komolyabb témákat felvillantani az ehhez hasonló könyvekben, amikor csak borzasztó felszínesen dolgozza fel, vagy még úgy sem. Mindennek tetejébe -és a borító ellenére - egyáltalán nem karácsonyi könyv, ez is csak említés szintjén bukkan fel benne a végén.