Szoboszlai Zsolt-Kálnoki Kis Attila: A Szoboszlai - sztori

Bár nem vagyok Szoboszlai rajongó és magamnak biztos nem vettem volna meg a könyvet, de mivel érdekelnek az életrajzi jellegű könyvek (gondoltam ez valami olyasmi) és elismerem a jelenleg magasan legjobb magyar focista kvalitásait és ereményeit, így, h hozzám került a könyv, szívesen elolvastam. Kicsit mást kaptam, mint amire számítottam, de igazából nem mást, amit a cím és a címlap ígér. Szerintem sokan gondolják a könyvvel kapcsoaltban, h Szoboszlai Dominikról szól, de ez tényleg a Szoboszlai -sztori, ahogy a cím ígéri, Dominik és az édesapja, Zsolt története, amiben az apa és az utánpótlás akadémiája, a Főnix és az ő edzői hitvallása legalább akkora szeretpet és teret kap, mint Dominik.

elég sokat és részletesn ír arról, milyen filozófiával tanítja focizni a náluk edző gyerekeket, amit nagyon érdekesnek találtam, azt, h 5 és 18 éves kor között 10.000 órát kell foglalkozni pl. a focival, vagy akár a kézivel, zongorával, hegedüvel, h annak a mestere legyen az ember/gyerek, pedig brutálisnak, főleg, ahogy felvázolja mennyit (és főleg mennyivel kevesebbet) foglalkoznak azok a gyerekek a focival, akik „csak” hozzájuk járnak. Aránylag részletesn ovlashatunk Szoboszlai Zsolt kemény gyerekkoráról, focista pályafutásáról is, amit én kicsit hiányoltam, h arról úgy igazán nem írt, hogy lett edző, főleg gyerekekkel foglalkozó. Nekem úgy tűnt, h nagyon profi, nagyon ért hozzá, nagyon kemény és következetes, de autodidakta módon sajátította el mindezt, ami egyáltalán nem probléma, de érdekelt volna a „hogyan” egy kicsit részletesebben. Egyébként nagyon jó példákkal szemléltetni a náluk folyó munkát és sajnos azt is, miért tart ott a magyar futball, ahol. A könyv 2. fele szól Dominikról, ill. nem is annyira róla, mint a karrierjéről. Hol játszott, melyik meccseken játszott nagyot, rúgott gólt, ami érdekes, de valahogy végig nem tudtam meg semmit az ember Szoboszlai Dominikról, főleg úgy, h a könyvet az édesapja írta, ez azért csalódás volt. Persze biztos vagyok benne, h fog még bőven születni könyv róla, talán olyan is, ahol az emberi oldaláról is többet megtudunk. Összességében szerintem a cím és a borító zseniális olyan szempontból, h hagy helyet az interpretációnak, a nagy többség valószínűleg Dominik sztoriját sejti a könyvben, ezáltal biztosan többen megveszik, mintha egyértelműen kiderülne, h nagy részben ez inkább az apa, Szoboszlai Zsolt – egyébként szintén abszolút olvasásra érdemes – sztorija. Még ha valaki csak belelapoz a könyvbe és megnézi a képeket, azokon is kb. mindegyiken Dominik van, a „teóriát” erősítve.