Tetszettek az író előző könyvei, de ez nekem kicsit nehezen ment le.
Per, egy lepukkadt kis panzió recepciósa és az egykori lelkésznő, Johanna vállalkozást alapítnak, amiben Gyilkos Anders komoly szerephez jut, ő teljesíti ugyanis a megbizatásokat, úgy mint láb és/vagy kéztörés, térdroncsolás egyebek. A börtönt már többször is megjárt Anders nem akarja túlzásba vinni a „munkát”, heti néhány óra verés mellett leginkább italozással tölti az időt, mígnem érdeklődése a vallás felé fordul. Ezzel aztán elkerülhetetlenné válik az éles profilváltás, megalapítják az Anders Egyházat, dőlnek az adományok, nyomukban a stockholmi alvilág és az időközben párrá avanzsált Per és Johanna kedvük szerint vezeti orránál fogva az immár szelíd gyilkost. Hajmeresztő nehézségek, még hajmeresztőbb megoldások, majd egy harmadik vállalkozás.
Jonasson 3. könyve egyértelműen csalódás volt nekem, sokkal kevesebb ötlet, poén, turbulencia van benne, vagy talán nem is, hogy kevesebb, inkább nem olyan jó ötletek és poénok és a szereplők sem nőttek annyira a szívemhez.
A német borító ismét állatos - elefánt és zebra után -, most egy bárány van a címplapon. A könyv 2015-ben már magyarul is megjelent Gyilkos-Anders és barátai (meg akik nem azok) címmel, a borítón az áll, megint az év legviccesebb könyve, ezt a véleményt – bár a humor nyilván nagyon szubjektív – nem tudom osztani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése