Audrey Carlan: Calendar Girl – berührt

A Calendar Girl 2. részében, vagyis az év 2. negyedévében Mia, a luxus eszkortlány először Bostonban játssza egy baseball sztár barátnőjét. Ezt tényleg csak játssza, ezúttal több okból sem keveredik kapcsolatba Masonnel, de barátságba igen. Ebben a hónapban tetszett Mia nekem a legjobban, végre megismerjük egy kicsit az embert a szexi lány mögött, önzetlen, jótékonykodik, talpraesett.

Májusban aztán tulajdonképpen fürdőruha modellként és nem is eszkortlányként van rá szükség Hawaiin, a hónapot a szamoai modell kollégájával, az adonisz Tai-jal folytatott szenvedélyes viszonya teszi felejthetetlenné, mármint Mia számára. Nekem inkább kicsit az volt az érzésem, a szerző minden hónapban igyekszik túllicitálni saját magát, ami a pasik felépítését és izomzatát illeti. Nem gondolnám, h teljesen átlagos egy six pack, viszont az utóbbi időben ez már sok könyvnél feltűnt, h ez már-már amolyan „alapfelszereltség”. Audrey Carlan még ennél is tovább megy és Tai leírását olvasva, én egy jól megtermett izom- ill. hústornyot képzelek el.
A június Washington D.C.-be szólítja Miát, egy idős lobbista barátnőjeként kell segítenie egy jó ügyet, a hangsúly ismét a lány emberi oldalán van, aki segít másoknak. Viszont itt szembesül először a munkája negatív oldalával, ügyfele fia félreérti Mia feladatát és kis híján megerőszakolja. Két egykori ügyfele menti meg ill. siet a segítségére és továbbra is van valaki, aki egyre inkább a szívébe lopja magát, hol néhány sms-sel, hol némi telefonszexszel;). Szerintem Carlan mindenképpen bele akart csempészni pár szexjelentet – telefonszex, álom - ha épp az aktuális hónapban nem volt, pedig szerintem a történetnek ekkor már nem volt szüksége erre, a szereplők „életre keltek” és egyre inkább elkezdett „élni” az egész. Alig vártam már, h megtudjam, h folytatódik a főszereplőnő élete.
A 2. rész magyarul márc. 1-jén jelenik meg.