2017. május 26., péntek

Colleen Hoover: Weil ich Layken liebe

Sok könyvem van a szerzőtől, ezért úgy gondoltam, ideje lenne végre olvasni is tőle valamit, ezért került fel ez a várólistámra.


A 18 éves Layken idilli élete véget ér, amikor apja hirtelen meghal, majd anyjával és öccsével Michiganbe költöznek Texasból. Itt szó szerint rögtön belebotlik Willbe, a helyes szomszéd fiúba és a fiatalok kapcsolata az első néhány fejezetben meglepően gyorsan halad, egészen addig, amíg kiderül, h Will Layken egyik tanár a suliban, ez mindennek véget vet kettőjük között. Innentől kezdve jön a szenvedés, a lopott percek, a tiltott csókok. Azért közben többször éreztem, h már nagyon kinőttem ebből a 18-21 éves szerelemből, néhány dolog, amin problémáztak közel sem tűnt nekem olyan drámainak, mint amilyen ennyi idősen lehet. A két fiatal élete a szerelmi kalamajka nélkül is tele van tragédiákkal és drámákkal, amiket számomra a szerző időnként kicsit furán kezelt. Vannak benne jó, elgondolkodtató, sőt könnyfakasztó részek is, meg elég gyengék is sajnos. Bár több fontos témát érint, mégis az egész elég felszínes. Miközben olvastam derült ki számomra, h ez egy 3 kötetes sorozat, ilyeneket mostanában már nagyon nem szívesen kezdek el. Az eleje kimondottan tetszett, mire a végére értem, már nem voltam biztos benne, h jó ötlet belekezdeni a 2. részbe, most azt olvasom, még bizonytalan vagyok, sorra kerül-e nálam a harmadik kötet is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése