Wil Haygood: A komornyik

Mikor bemutatták a filmet, nagyon érdekelt, de végül nem láttam. Aztán megvettem ezt a könyvet, mert emlékeztem a filmre és azt hittem, a kettő „ugyanaz”, most rá kellett jönnöm, h sajnos nagyon nem.

Abszolút nem regény ez, nem is tudom mi, talán dokumentum regény, bár ezt meg erős túlzásnak érzem. Obama elnökké választása előtt, amikor már lehetett tudni, h jó esélyei vannak, az újságíró Haygood, vagyis a szerző, fel akart kutatni olyan színesbőrűeket, akik a Fehér Házban dolgoztak. Nagy nehezen rábukkan az évtizedekig ott komornyikként dolgozó Eugene Allenre. Megismeri őt, feleségét, fiát, akik mesélnek neki azokról a – sok szempontból – kalandos évekről, fényképeket, ereklyéket mutatnak neki, majd együtt élik át az első afroamerikai elnök, Barack Obama beiktatását. Ez így tulajdonképpen nem is hangzik rosszul, de sajnos nagyon elnagyolt, felületes, csapongó, nem is értem. A komornyik életéből, történeteiből biztos vagyok benne, h ennél csak tartalmasabb könyvet lehetett volna készíteni. Ráadásul a könyv utolsó harmada már a színes bőrűekről szóló ill. az ő főszereplésükkel készült hollywoodi filmekről ill. azok hiányáról szól, majd rákanyaraodik A komornyik c. film előkészületeire, szereplőire, forgatására, de ugyanolyan felületes, elnagyolt és semmit mondó ez a rész is, mint az első, Eugene Allen életéről szóló, abszolút rejtély számomra, miért kellett ez. Főleg, h a fülszöveget most újra elolvasva, abszolút mást várna az ember a könyvtől, mert az is mást ígér. Összességében talán a szerző a témában írt újságcikkeit egészítette ki és az lett kiadva, szerintem könyvként értékelhetetlen módon. Hatalmas csalódás volt nekem ez a várólistás könyv. Végül megnéztem A komornyik c. filmet is...az egyetlen hasonlósága a könyvvel a felületesség és az elnagyoltság, egyébként a kettő mégcsak köszönöviszonyban sincs egymással, szerintem a film nem is a komornyikról, hanem a - kitalált - fiáról szól:O.