Twilight(ügyi megaposzt;))

Mostanában sikk dicsőíteni vagy sárba tiporni a Twilight könyveket, ha eközül a két variáció közül kellene választanom, mindenképpen az elsőt választanám;). Kinőttem már a tini korból és soha nem voltam oda az ilyen vámpíros vagy fantasy-s dolgokért, sőt… Aztán egy idő után egyre többet hallottam ezekről a könyvekről, ráadásul olyanoktól, akiknek a véleményére adok, így aztán megrendeltem az elsőt. Elkezdtem olvasni és kb. 50 oldal után megrendeltem a másodikat és a harmadikat is és beszereztem a negyedik kalózfordítását…;). Képes voltam az 5-600 oldalas könyveket egész nap magammal cipelni, hátha adódik pár perc, amikor tudok olvasni, 2 perccel előbb értem a buszmegállóba? Könyv elő;). Ilyet, bár nem tegnap kezdtem az olvasást még egy könyv sem ért el nálam… Sokat gondolkoztam mi lehet az ok, nyilván sokaknak ez csak egy szerelmes, romantikus regénysorozat, annak is gyengécske, hazudnék, ha azt mondanám, h a szerelmi szál nem hatott rám, elvégre ki az, aki titkon, a lelke mélyén, vagy nem is csak titkon nem a nagy, igazi, megkérdőjelezhetetlen szerelemre vágyik? Azzal együtt, h kétségtelenül igen sok benne a szenvelgés, a tipródás, és nem kevés az olyan mondat, amit szerintem ember nem ejtene ki a száján… Ami viszont szerintem rám sokkal inkább hatott, az maga ez a vámpíros dolog. Lehet, h ez fura, de soha nem olvastam még semmi ilyesmit, nem láttam vámpíros filmet, mert egyszerűen nem érdekelt abszolút a téma, így aztán nekem minden új volt, egy teljesen új világ és nagyon tetszett ez a számomra teljesen ismeretlen dolog. A különleges erők, a Cullen család története, a vámpírrá válás, a vérfarkasok, na és persze a ’jelen’ bonyodalmai…Arról nem is beszélve, h mindig meg tudott lepni a sztori, egy nem várt fordulattal, vagy azzal, ahogy a mozaik lassan, apránként összeállt és ezzel értelmet nyert sok minden…
Ami még külön nagyon tetszett, h a címeknek és borítóknak is megvan a maguk szimbolikája, ez is ritkaság szerintem manapság.
Természetesen tisztában vagyok vele, h nem irodalmi Nobel díjra aspriáns könyvekről (ill. ugye szerzőről) van szó, de ez különösebben nem zavar. Az olvasás számomra kikapcsolódás, szórakozás és ennek a két szempontnak tökéletesen megfeleltek ezek a könyvek. A kritikák egy része viszont zavar, mert hülyének tekinti azokat, akik olvassák és akiknek tetszenek ezek a könyvek, a fő problémám ezzel az, h sokszor a valóban elég gyengére sikerült filmek alapján ítélik meg, vagy kritizálják a könyveket, már pedig ez elég lúzer húzás szerintem. A másik meg, h ha nem a film alapján, akkor felületes ismeretek alapján, az összességében többezer oldalas Twilight saga olvasása nélkül írja le, vagy hangoztatja valaki a véleményét, ezt szintén elég gáznak tartom. Persze nem kell mindenkinek elolvasnia, de akkor ha ezt valaki nem teszi, miért érzi szükségét, h véleményt nyilvánítson róla és főleg mi alapján teszi ezt? Persze ez nem egyedi eset, úgy áradozni egy könyvről, vagy úgy szidni, h nem is olvasta az illető:S.

Tavaly október végén, november elején olvastam magyarul a könyveket, majd idén januárban megkaptam németül és mivel nem bírom már kivárni, h végre valahára magyarul is méltóztassanak kiadni a 4. kötetet is, muszáj volt nekiugranom addig is a német verziónak, amit eredetileg nyárra terveztem, egy kicsit nyugisabb időszakra, na de sebaj, legújabb hírek szerint június 3-án jön a BD magyarul (végre, végre, vége!!!), úgyhogy azt hiszem még egyszer magyarul is terítékre kerül nálam még az idén a Twilight saga…
Másodszorra azért már nem volt annyira letehetetlen, mint elsőre, de még így is nagyon tetszett és sok olyan kis apróságra bukkantam, ami előszörre fel sem tűnt, de az egész sztori ismeretében érdekes, ill. más jelentést kap. Amit ismét megállapítottam, h az egyik ok, amiért a filmek nekem nem tetszettek annyira, mert nagyon sötétek és túldramatizáltak, míg a könyvnél összességében egyáltalán nem ez az érzésem. A másik döntő dolog szerintem, h igazából az egész történetet Bella meséli és olvasva egy abszolút karakteres, szerethető, egyéniséget ismerünk meg, (ön)iróniával, humorral, cinizmussal akinek a gondolatain időnként igen jókat lehet derülni, míg a filmben teljesen elveszik ez a karakter, marad neki csak a szenvedés… Eredetileg nekem a befejező rész tetszett legjobban, majd a New Moon, a Twilight és legekevésbé az Eclipse, az első olvasásnál túl hosszúnak, elnyújtottnak éreztem, minden igazi történés nélkülinek, érdekes módon másodszorra sokkal jobban tetszett ez a rész is, talán azért is, mert az első 2 részre a filmek miatt jobban emlékeztem (annak ellenére is, h nagyon sok az eltérés), a 3. és a 4. könyv, viszont bőven tartogatott meglepetéseket úgy is, h pár hónapja olvastam őket.
Ami a német kiadással kapcsolatban nagyon érdekes, h megváltoztatták a címeket, ami tulajdonképpen nem volt rossz gondolat, a Biss (harapás) és a bis (-ig) szavakkal érdekes játék lett belőlük (fordításban és sorrendben: Harapás reggelig, Harapás délig, Harapás alkonyatig, Harapás az éjszaka végéig), így a német címek az egész napot foglalják magukba, míg az eredetiek csak az éjszakát. A borító is más - bár most már lehet a jól ismert almás-tulipános-szalagos-sakkbábus verziót is kapni ott is - nagyon szép ez is, de nem hordoz olyan plusz jelentést, mint az eredetiek, ahogy a címeknél is lehet ez „kifogás”. Mivel Németországban már rég megjelent a teljes sorozat, ezért már díszkiadásuk is van, nekem az van meg, nagyon szép, külön dobozban vannak, gondolom majd itthon is lesz ilyen, de hát azt azért már nem veszem meg…:-).