Idén jelent meg az új könyve (Freedom), ami hallatlanul nagy figyelmet kapott (pl. 10 év után Franzen szerepelt újra íróként a Time címlapján, Stephen King után), a kritikusok az év legjobb könyvei között tartják számon.
A Die Korrekturen szereplői a Lambert család tagjai, az idős szülők: az apa Alfred – akinek Alzheimere van, az anya Enid – aki szeretné, ha a család még egyszer utoljára náluk gyűlne össze karácsonykor, - az egyik fiú Gary – a sikeres: feleség, gyerekek és némi paranoia, a másik fiú Chip – a csalódás, irodalmi ambíciókkal – a lány Denise – a mesterszakács, kesze-kusza magánélettel. Denise története volt az egyedüli, amit kimondottan fordulatosnak és izgalmasnak találtam. Elég sok szó esik benne a gasztro világról, ami egyébként is érdekel, meg itt ért a legtöbb meglepetés.
Fejezetről fejezetre ismerjük meg – 780 oldalon keresztül - a szülők és a 3 gyerek életét ill. mindenekelőtt a kríziseiket, annak apropójából, h az anya együtt szeretné ünnepelni a gyerekeivel és az unokáival a karácsonyt, talán utoljára.
Miért kell ehhez ennyi oldal? - Tettem fel magamban a kérdést néhányszor, időnként nagyon meg kellett erőltetnem magam olvasás közben. Sokszor abszolút jelentéktelen dolgokról, eseményekről ír hosszú-hosszú oldalakon át, ez nagyon fájdalmas tudott lenni. Maga a történet nem túl izgalmas, vagy nagyszabású, a lényeg inkább az apróságokban, a részletekben rejlik, ahogy az író főhősei elszúrt életét bemutatja, ahogy a családi beszélgetéseket megeleveníti. A szereplők sikertelensége, kudarca áll a regény középpontjában. A gyerekek megpróbálják kijavítani a szülők életében látott hibákat, h elkerüljék a személyes katasztrófáikat. Lamberték gondjai, reményei, félelmei, „idegbajai” nagyon emberien, időnként komikusan, de ugyanakkor mégis szomorúan vannak bemutatva.
Nekem túl hosszúnak tűnt, van jó néhány olyan szituáció, amik a könyv lényege szempontjából teljesen jelentéktelenek, semmi újat nem tesznek hozzá, persze lehet, h pont ezekkel sikerül a nagy hétköznapi katasztrófákat - amik átszövik a szereplők sorsát - még jobban érzékeltetni.
Remek ötlet a cím A javítók (kb.), mert a könyvben, sok szempontból kell javítaniuk a véleményeket, ítéleteket a szereplőknek, megpróbálják javítani a szüleik hibáit, az már más kérdés, h ez mennyire sikerül.
Tényleg meg kellett küzdenem vele, ennek ellenére nem mondhatom, h nem tetszett, még mindig kavarognak bennem az olvasottak és az, h mit is tartsak róla, tetszett is, meg nem is..., mégis örülök, h elolvastam (és nem csak azért, mert ezzel letudtam egy F. által igencsak ajánlatosnak tartott könyvet;)).
A nyelvezete nem könnyű, ritkán olvasok ilyen hosszú könyveket, pláne németül, pláne ilyen nyelvezettel, de örülök, h megtettem, h megküzdöttem vele. Valószínűnek tartom, h magyarul is nehéz olvasmány lett volna, csak talán ott igazi szerepet nyertek volna azok a nüanszok, amik rejtve maradnak az ember előtt, minden más nyelven, az anyanyelvét leszámítva.
Szia! Nagyon tetszik a blogod, biztos, hogy rendszeresen visszatérek majd ide. :)
VálaszTörlésEgy olyan kérdésem lenne, hogy a német könyveket honnan szerzed be?
Szia, örülök, h tetszik:). A bookline-on rendelem őket, általában 4-6 nap alatt gond nélkül kihozzák. Az oldal tetején, a keresésnél kell kiválasztani a könyvek helyett az idegen nyelvű-t, majd az adott nyelvet és máris lehet búvárkodni:).
VálaszTörlésIll. kapok kölcsön és ajándékba, meg kint is szoktam venni, de igazából nem érdemes, mert a b-on keresztül olcsóbb:).
Oké, köszi :)
VálaszTörlés