A főhős, Franz Biberkopf a történet elején épp a börtönből szabadul azzal az elhatározással, h rendesen fog élni. Ennek ellenére újra és újra bonyodalmakba keveredik, mert lehetőség bármire is, csak a berlini alvilágon keresztül mutatkozik. Ágyában egymást váltó nők, nem megfelelő barátok, a nyüzsgő nagyváros, a kezdődő náci uralom, a vágy valami jobbra, valami többre, de ugyanakkor vágy a rendes élet után – ezek a tényezők és gondolatok alakítják sorsát. A főszereplő sok rossz tulajdonsága ellenére sem egy elvetemült figura, inkább a ’rosszkor rossz helyen’ tipikus esete, a balek, akivel bármit meglehet csinálni, vagy mégsem?
Szokatlan stílusú könyv, keverednek a történettel a benyomások, a gondolatok, reklámszövegek, idézetek, dalszövegek, újsághírek, minden átmenet nélkül. Számomra koncentrációt igényelt, h kihámozzam a történettel összefüggő sorokat az oldalakból. Ha csak a főhős Franz Biberkopf történetét mesélte volna el – ami szintén csak az első 100 oldal után kezd körvonalazódni -, még érdekes is lett volna számomra, de így a végtelen leírásokkal, időnként azt sem tudtam mit olvastam 10 oldallal azelőtt. Szóval nekem pont ezek az expressziók nem tetszettek, pont az, ami a kiemelkedő alkotások közé emelte, ez van.
Tudom, h a világ- ill. a német irodalom egy kiemelkedő alkotása, de ettől még nem tetszett jobban. Szerepel az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz c. listán is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése