Sonia Rossi: Fucking Berlin

Ahogy azt már egyszer régebben írtam, egyik heppem, h nagyon szeretem azokat a könyveket, amiknek a címében városok, különösen kedvenc városaim szerepelnek. A listát Berlin vezeti, jelenleg 7 könyvvel és a kedvenc városok versenyében is előkelő helyen van. Ebből adódóan aztán, erre a könyvre már akkor felfigyeltem, mikor még meg sem jelent, de elolvasva a tartalmát, nem igazán éreztem késztetést az elolvasására. Azóta is többször találkoztam vele a kedvenc online könyváruházamban, de továbbra sem kaptam kedvet. Aztán, mikor pár száz forintért akarták utánam dobni, nem tiltakoztam, legyen.

Sonia Rossi saját történetét írta meg. A fiatal, csinos, olasz lány ki akar törni megszokott életéből, Berlinben matematikát szeretne tanulni. Néhány alkalmi, rosszul fizető munka után világossá válik számára, h prostitúcióval tudna megfelelő mennyiségű pénzt keresni úgy, h közben egyetemre is tudjon járni. Web kamerás „műsorral” kezdi, majd jön a masszázs, végül pedig egyik szalonból a másikba kerül immáron örömlányként. Közben férjhez megy egy „mit sem sejtő” lengyel sráchoz, de a pasit igazából nem is érdekli, h miből élnek, így kényelmesebb neki, „nem tud semmiről”, a lényeg, h – bár ő nem dolgozik – pénzhez jut.

Tudom, közhely, h mindig van más út, más lehetőség, de Sonia esetében igaz. Szerintem lett volna más lehetősége, senki nem kényszerítette Berlinbe, ő akart kiszabadulni az olasz kisvárosból. Soha senki nem kényszerítette prostitucióra, az ő döntése volt minden, amibe belement. Kicsit fura is ez egyébként, mert az van talán inkább a köztudatban, h ezeket a lányokat kényszerítik, futtatják, itt szó sincs erről.
Ő maga is leírta, h lett volna lehetősége más munkára, lehetett volna takarítónő, felszolgáló, ahogy dolgozott is ezekben a munkakörökben, de a fizetése semmire sem lett volna elég – ami persze külföldiként képesítés, szakma, gyakorlat nélkül nem túl nagy csoda - arra viszont hamar rájött, h a szexben nagy és gyors pénz van, így bár többször feladta a dolgot, az első nehézségek után rögtön, gondolkozás nélkül tért vissza az iparba. Ahhoz képest, h jól keresett, mindig anyagi gondjai voltak, a prostitúció és persze főleg az ezzel megkereshető pénz rabja lett, képtelen volt abbahagyni, lemondani az erről a pénzről. Elég kurtán, furcsán ért véget a történet, kíváncsi lennék, h mi lett vele: befejezte-e az egyetemet, kapott-e rendes munkát, elégnek tartotta-e azt a pénzt, amit így keresett?
A fülszövegben az áll, h megrázó vallomás, hát nem tudom, szerintem nem. Persze vannak benne durva dolgok, de én az igazi tragédiákat inkább az időnként felbukkanó mellékszereplők sorsában láttam, pl. az észt Veráéban, akit 15 éves kora óta kényszerítettek prostitucióra és ebből egy fillért sem látott hosszú ideig ill. azoknak a több gyerekes anyáknak a sorsában, akik gyerekeik eltartása érdekében kényszerültek a legősibb mesterség űzésére.
Sonia Rossinak tavaly a 2. könyve is megjelent Dating Berlin címmel, amiben már randizással keresi az igazit, magyarul nem kapható. Őszintén szólva annyira nem tetszett, h beszerezzem ezt is, könnyen, gyorsan olvasható, de valahogy nem nagyon tetszett a csaj stílusa, semmilyen szempontból, olyan nyegle, flegma…fura.