Lucinda Riley: Der Lavendelgarten

Emilie épp örökölt egy csomó ingatlant és ingóságot, meg adósságokat és problémákat, mikor meghalt az anyja, akivel finoman szólva sem voltak szoros kapcsolatban. Az arisztokrata család sarja 30 éves, Párizsban állatorvos. Elveszti a lába alól a talajt, mikor neki kell dülőre jutnia egyedül az örökségével, senkije sincs.

Ekkor tűnik fel a jóképű angol műkereskedő, Sebastian, aki csak a francia riviérán található Chateauban lévő értékes képek iránt mutat érdeklődést, hanem Emilie iránt is. Mindan amit mond, amit tesz, túl szép, h igaz legyen kategória. De a nő hálás és fülig beleszeret a hirtelen felbukkant grál lovagba, aki a segítségére siet a kilátástalan időszakban, sőt gyorsan el is veszi feleségül.
Aztán egy idős ismerősnek hála a múltba kerülünk, ahol a két fiatal családjának története egyszer már összekapcsolódott. Sebastian nagyanyja az angol titkosszolgálat ügynökeként érkezett a II. világháború vége felé Franciaországba és egy véletlen folytán Emilie apjánál a rendkívül jómódú és befolyásos Éduardnál találta magát. Az események különös összejátszása miatt nála kellett maradnia a németek által megszállt Párizsban.
Idővel a két történet egyre inkább összefonódik, a múltnak kihatása van a jelenre, jobban, mint azt sejteni lehetett és végre Emilie szeméről is lehull a hályog. A jelenben játszódó kerettörténetet főleg az elején elég gyengécskének találtam, elnagyolt, idegesítő, abszolút életidegen párbeszédekkel tüzdelt. Lehet, h az írónő ezzel akarta érzékeltetni Emilie és Sebastian kapcsolatának problémáit, ami egyrészről sikerült, de nem hiszem, h az ilyesminek ennyire a stílus rovására kellene mennie. A múltban játszódó történet viszont egész más, izgalmas, fordulatos és stílusában is sokkal jobb. A regény befejezése is egy kicsit a túl szép, h igaz legyen kategória, de legalább nem idegesítően megírva, inkább szirupos-szokásos happy end.

Magyarul Fény az ablak mögött címmel jelent meg, ez a cím sem túl találó, de mindenképpen jobb, mint a német (Levendula kert).
Mivel a könyv Franciországban és Angliában játszódik, felkerült a 2015-ös olvasási kihívásomba is (egy könyv, ami egy másik országban játszódik). Ezen kívül az idei várólistámon is szerepelt, hisz nagyon sokat hallottam már az írónő könyveiről és régóta tervben volt, h olvasok tőle valamit. Bár összességében nem volt rossz élmény a regény, nem nagyon kaptam kedvet Lucinda Riley többi könyvéhez.