Egy angol farmon az állatok megdöntik az emberek uralmát, akik elhanyagolják és kizsákmányolják őket. A kezdeti sikerek és a kezdődő jólét közben egyre inkább a disznók veszik át az uralmat, ami idővel még rosszabb lesz, mint ami ellen fellázadtak. Nagyjából ennyivel össze lehet foglalni a könyv tartalmát, de ennél azért sokkal többről van szó. A kisregény történései egy az egyben párhuzamba állíthatóak a Szovjetúnió törtélmével, a szereplők pedig a politikusaival. Itt is onnan indulunk, h mindenki egyenlő, majd oda lyukadunk ki, h „Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél”. Fontos szerephez jut a történelmi tények meghamisítása is, visszamenőleg megváltoztatják bizonyos személyek tetteit, az eszméket és Napóleon a nagy kan disznó (Sztálin) egyre keményebb diktatúrát vezet be, de persze a megfelelő ideológia magyarázattal mindig készen áll. Ezeken kívül is számtalan elgondolkodtató, hátborzongató és megmosolyogtató példát fedezhet fel az olvasó konkrétan a szovjet diktatúrára, de sokszor ezek úgy általában bármely diktatúrára is igazak szerintem.
Nem csoda, h amikor Orwell elkészült a művel, 4 kiadó is visszautasította, állítólag különösen kritikusnak találták a tényt, h pont a disznókra szabta az uralkodó osztály szerepét. Nagy-Briatanniában 1945-ben adták ki, Magyarországon hivatalosan először 1989-ben jelenhetett meg, de a 60-as évektől olvasható volt a lelkes amatőr fordításoknak hála, szamizdat formában.
Ügyes vagy, hogy németül olvastad. Én is elolvastam bár az üzenetét általánosnak véltem, mintsem egy konkrét, jelen esetben a Szovjet Unióra nézve. De tetszett. A blogodat felvettem a listába és ezt az ajánlódat is linkelem a bejegyzésemhez.
VálaszTörlésSzerintem is értelmezhető általánosan, de állítólag Orwell a Szovjetúnióról írt, de a diktatúráknak azért megvannak az általános vonásaik...
VálaszTörlésLáttam te is belevágtál az 50 könyves kihívásba, hajrá, jó olvasást:)!