2 lány sorsát követjük nyomon, akik épp elhagyják a nevelőintézetet. Emilia jómódú, kedves, szeretnivaló, míg Rebecca kevésbé népszerű, szegény, de felvágott nyelvű, rafinált leányzó. Emilia szíve csak régi szerelméért, Osborne Györgyért dobog, akihez némi bonyodalom után hozzá is megy. Rebecca nem ilyen elkötelezett, szíve ahhoz húz, akitől hasznot remélhet, mindenhova behízelgi magát, senkinek sem mutatva igazi arcát, de végül férjhez megy ő is. Mire mindketten fiút szülnek megváltozik a társadalomban elfoglalt heyük, ráadásul Emilia már özvegy, de szíve csak a férjéé. A regény az egykori két barátnő majdnem 20 évét meséli el, fordulatosan, lényegretörően és szórakoztatóan. Bepillanthatunk a történelembe is egy kicsit például a napóleoni háborúba és a gyarmati India életébe.
Meglepően gyorsan végeztem vele és kimondottan tetszett. Azért lepődtem meg ezen, mert kicsit hadilábon állok az ilyen régi regényekkel, ahol nagyon sok a leírás és eközben kicsit elsikkad időnként a cselekmény, itt viszont egyáltalán nem volt ilyen érzésem. A történetre koncentrál alapvetően, ha pedig kicsit elkalandozik, azt is szórakoztatóan teszi. A címe az anyagi világot és annak értéketlenségét jelképezi, ami remekül passzol a regényhez, amiben nagy szerepet játszik a 19. századi angol társadalom minden szociális osztályának érzékletes leírása, meglehetősen szatirikus módon.
Ami nekem egy kicsit furcsa és szokatlan volt, h a szereplők keresztnevét magyarosították, pl. Sedley József (sokszor csak Józsi), Osborne György stb., ez azért manapság már kissé meglepő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése