2015. október 10., szombat

Markus Zusak: Der Joker

Olvastam a szerzőtől A könyvtolvajt és nagyont tetszett is. Mikor pár éve a német barátnőm kiselejtezte a könyveit lecsaptam erre – is – de valahogy azóta sem sikerült nekidurálnom magam, talán a vastagsága miatt is, most viszont nem volt mese, elvégre váróslistára került.


Ed Kennedy 19 éves taxisofőr, a kutyájával él, igazi loser. Egy nap a barátaival épp a bankba van, mikor valaki kirabolja azt, ekapcsán még az újságba is bekerül, mint „hős”. Nem sokkal később kap egy kártyalapot, a káró ászt, rajta 3 címmel és mindegyik mellett egy időpont is áll. Sorra felkeresi a címeket a megadott időben és mindenhol női sorsokkal találkozik, akiknek valamilyen módon segíteni tud. Valakinél elég egy kis beszélgetés és figyelem, másnál sokkal többre van szükség. Ed egy titokzatos telefonhívás után egy pisztolyt talál a postaládájában és kétség sem férhet hozzá, ezzel oldhatná meg az egyik nő problémáját, végül mégis képtelen erre. Következik aztán a treff-, majd a pikk- végül pedig a szív ász. A kártyákon lévő „utasítás” egyre rafináltabb, de Ed jól veszi az akadályokat és sorra rátalál azokra az emberekre, akiknek segítenie kell és akiknek segíteni tud, hol két gombóc fagyival, hol egy kiadós veréssel. Közben persze nem csak Edet, az olvasót is hajtja a kíváncsiság, ki áll a háttérben, ki irányítja? Sajnos erre nem kaptam a végén kielégítő választ, ezért is nem került fel az abszolút kedvenceim közé, szeretem a „racionális” érthető magyarázatokat, itt ezt nem teljesen kaptam meg.
Ennek ellenére persze különleges olvasmány. Sok az emberi sorsok közül, amiket a kártyák segítségével megsimer mélyen megérinti Edet, nehéz helyzeteket lát, embereket, akik nem tudnak segíteni önmagukon. Saját magán felülkerekedve segít rajtuk és azokkal az apróságokkal, amiket tesz, életeket változtat meg és bebizonyítja, h az embereket igenis boldoggá lehet tenni a legkisebb dolgokkal is. A karakterek érdekes fejlődésen esnek át, persze főleg Ed, aki totális csődtömegből felnőtté érik és aki mindazokra az emberekre számíthat, akikért ő képes volt átlépni a saját árnyékát.
Nagyon izgalmas, érdekes és jól átgondolt regény, ami megnevetett, szórakoztat, csodálkozásra késztet és nem enged, beszippant. Nagyon tetszett anno A könyvtolvaj is, de a két könyv teljesen más, nem jöttem volna rá, h ugyanazon írótól származik, ezt azért tartom pozitívnak, mert mindkettő valami különlegeset ad, de különböző módon.
A regény számos gyerek- és ifjúsági irodalmi díjat nyert, de számomra ez megint az a kategória, h maximum a szereplői miatt sorolnám az ifjúsági irodalom kategóriába, egyébként semmiképpen sem. Sajnos magyarul nem jelent meg, kár érte, igazán jó könyv.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése