Tony Parsons: Fiúkból lesznek a férfiak

Szerintem aki sokat olvas, annak általában nincs EGY kedvenc írója, én is így vagyok ezzel, ha nem is a kedvenc íróm Parsons, de mindenképpen a kedvenceim közé tartozik. Így került képbe ez a könyv a 2015-ös nagy olvasási kihívásom kapcsán, el kellett olvasni ugyanis egy olyan könyvet is, amit a kedvenc íróm írt, de eddig még nem olvastam.
A regény a nagy sikerű Apa és fia ill. a Férj és feleség folytatása és mivel ezeket nagyon szerettem és többször is olvastam, nem lehetett kérdés, h a folytatás is érdekel.

Harry és Cyd továbbra is házasok, igazi patchwork família, hisz velük él a férfi első házasságából származó fia, a 15 éves Pat és a nő lánya, a szintén 15 éves Peggy és immáron van egy közös gyermekük is, a 7 éves Joni.
A dolgos hétköznapokból Gina zökkenti ki őket, Harry első felesége, Pat anyja, aki visszatért Japánból és oly sok év után újra látni akarja a fiát. Ezzel párhuzamosan hirtelen valahogy minden elromlik Harry életében, produceri munkájának vége a műsora megszűnésével, ráadásul a fia egy idő után az anyjához költözik, gondjai vannak az iskkolában, cigizik, füvezik, lóg, csajozik. Ráadásul a feleségével, Cyddel is döcögnek a dolgok.

Néha úgy érzem, túl öreg és túl fáradt vagyok, hogy újrakezdjem…de másrészt meg néha túl fiatalnak érzem magam, hogy abba nyugodjak bele, ami van…

Felbukkan még az életükbe Harry apjának régi harcostársa, Ken, akiért - minden zsörtölődése ellenére - a férfi valamiért felelősséget érez és aki hamarosan nem csak Harry, de Pat számára is az apát/nagyapát pótolja, ők már elveszítettek egyet, sokkal jobban meg tudják becsülni az öreget, mint saját családja.
Írhatnám, h aztán a vége happy end lett, de az nem teljesen fedné a valóságot, a hátborzongatóan realisztikus „happy end” inkább.
Azért szerettem meg Parsonst, mert nagyon érdekesen és jól, sőt szépen írt férfi író létére a családról, a feleségekről, gyerekekről és olyan témákról, amik általában inkább női témák. Izgalmas volt olvasni egy férfi tollából ezekről a dolgokról. Ez a 3. rész viszont csalódás volt. Számomra leginkább azért, mert ezúttal sem a tartalomban, sem az írásmódjában nem találtam semmi extrát. Egyébként is ezt figyeltem meg nála, h a legújabb könyveit már meg sem vettem, mert a Családban marad, az Egyetlen szerelemem és az Apa és fia ill. a Férj és feleség után nagyon magasan a mérce, olyan magasan, h azt újabban Parsons sem üti meg.