Ez egy kicsit más, mint az eddig regényei. A középpontban 3 női sors áll. Az állatorvos Valentina Malajzia egyik kis szigetén, Langwakin él. Elvált élete szerelmétől, Jotól, állandó depresszióval küzdött, nem akart gyereket, meglehetősen labilis volt, de a volt házastársak nem nagyon tudnak elszakadni egymástól, annak ellenére sem, h a férfi már mással alapított családot.
Tanja Berlinben él, pénztárosként dolgozik, orvos nagyszülei nevelték fel, meglehetős szigorral. Anyja elvesztése nagy fájdalma, de amikor kiderül, h mégis van remény arra, h él, nem tétovázik és a keresésére indul. Így köt ki Langwakin, ahova az egyetlen nyom vezet. Anya és lánya (Valentina és Tanja) egymásra találása a meglehetősen sok sorscsapással tarkított történet szép befejezése.
A 3. nő, Helena, amolyan jótündérként bukkant fel imitt-amott a történetben és a végén a jutalma sem marad el: az ő kátyuba jutott élete is happy enddel végződik.
Bár a végére nekem kicsit túl sok lett a happy end, meg az idill, de összességében jó könyvnek tartom, igazi női regénynek, de jó értelemben. Rengeteg fontos kérdést vet fel, leginkább az anyává válással kapcsolatban. Karrier vagy gyerek? Abortusz? Hogy lehet elfelejteni és eltitkolni a saját gyerekedet? Hogy lehet megbocsátani mindezt? Azt gondolom a szereplők sorsa és döntései egy olvasót sem hagynak hidegen…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése