Első blikkre nem lehetnének különbözőbbek, az egyiknek minden bejött, a másiknak semmi. Nem is szimpatizálnak egymással különösebben, amíg nincsenek egy véletlen folytán egymásra utalva és meg nem ismerik egymást. Ahogy egyre jobban bontakozik ki a történet és megismerjük a szereplőketé és múltjukat, kiderül, h Sam és Mary nem is olyan különbözőek, sőt. Az írónő nem kíméli szereplőit, hihetetlen sorscsapásokat mért rájuk a múltban, de lehetnek ezek után még boldogok? Pláne egymással, két sebzett lélek? A legtöbb ember rávágná, h igen, de Anna McPartlin mást tartogat hőseinek, időt ad nekik, h magukra találjanak, feldolgozzák a történteket és újra éljenek.
Megismerjük még Mary legjobb barátnőjének drámáját és unokatestvérének szintén nem túl vidám életét, de számomra Sam és Mary voltak a főszereplők ebben az érzelmes és a sablonoktól mentes történetben, ami egészen magával ragadott. A szerelemnek egy olyan formáját mutatja be, amival manapság alig-alig találkozunk, ami nem a testi vágyak hajszolásáról szól az „élj a mának” mottója alatt, hanem valami egészen másról, szebbről, többről. Ez volt az első könyvem az írónőtől, de biztosan nem az utolsó. Regényei egyelőre nem jelentek meg magyarul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése