A könyv felépítése jó, interjúkat olvashatunk az alkotókkal, nem csak a rendező-forgatókönyvíró Nemes Jeles Lászlóval, a főszereplő Röhrig Gézával és az operatőr Erdély Mátyással, akik az utóbbi időben jobban előtérben voltak, hanem a sound designer Zányi Tamással, Rajk László díszlettervezővel, Vági Zoltánnal, a film történész szakértőjével, Sípos Gábor producerrel és a filmet támogató Magyar Nemzeti Filmalap vezetőjével Havas Ágnessel is. A beszélgetéseket olvasva tényleg egy kicsit összeáll a kép, hogyan forgatták a filmet, milyen nehézségekkel küzködtek, milyen apróságokra figyeltek. Érdekes részletekbe tekinthetünk be például a filmben oly fontos hangot illetően: Zányi nem is feltételezett kalandos hangfelvételekről mesél, csupa olyan kis részletről, amik talán külön-külön nem olyan fontosak, de együtt fontos szerepet játszanak. A beszélgetésekben szinte mindenki elismerően mesél a projekt atyjáról, Nemes Jelesről, aki zárkózottsága, érzékenysége miatt talán sokszor furának tűnik a sajtóban, de az biztos, h nagyon érti a dolgát és a filmkészítésre tette fel az életét. Sok újabb meghökkentő és sokkoló információ derül ki a Sonderkommandoról is a könyvből, ezt a vonalat erősítik az interjúk közötti részletek Dr. Nyiszli Miklós Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban c. könyvéből, ami a film egyik alapja.
Ami nekem nem tetszett, h ezek az interjúk nem ehhez a kötethez készültek, hanem többségük a szerző Klubrádión futó, Dobszerda c. műsorában hangzott el. Alapvetően ez nem lenne baj, de ha már készül egy ilyen könyv, talán érdemes lett volna frissebb interjúkat beletenni, vagy legalábbis azokat is, mert érdekesek persze a 2015. májusában (Röhrig) és júliusában (Nemes Jeles) készült beszélgetések, de szerintem elég sok mesélnivaló lett volna azóta is. Persze simán el tudom képzelni, h ez nem volt lehetséges, mert „agyukra ment” már a sok interjú - a rendező például nem tűnik egy nyilatkozós fajtának - ami oké is, de olvasóként érdekelt volna. Meg hát fontos és érdekes a film keletkezése, alapgondolata, de szintén izgalmas a fogadtatása, hisz ez alatt a jó néhány hónap alatt nagyon sok impulzus érte az alkotókat, rengeteg díjat, elismerést zsebeltek be, számolatlanul vettek részt fesztiválokon, közönségtalálkozókon itthon és külföldön egyaránt. Szerintem ezzel együtt lett ez egy kerek történet, pont ezért szívesen olvastam volna minderről, persze nem szenzációhajhász, bulvár dolgokra gondolok, csak ha a könyv borítóján ott virít az Oscar-díj 2016 felirat és a hátlapján a rendező az aranyszobrocskával mosolyog, akkor talán illene, h szó is essen erről is. Így egy picit belecsúszik szerintem az "Oscarral mindent el lehet adni" kategóriába, sajnos. Szóval ez nekem egy amolyan 1. résznek tűnik, a gondolattól a film leforgatásáig, a világhír jöhetne a 2. részben, ami nyilván nem lesz.
A másik dolog, h a könyvben több kép szerepel a Golden Globe-díj utáni sajtótájékoztatóról, amikor az asztalon jól láthatóan ott van a díj, ezek alatt következetesen az áll, h a Cannes-i Nagydíj után készültek a fotók. Ez apróság, de bosszantó és ha már készül egy könyv ugyebár…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése