2016. május 11., szerda

Heike Fröhling: Das Leben ist nur ein Moment

Isabell nagyanyja halála után bukkan egy dobozra, amin az áll, kinyitás nélkül el kell égetni. Egy véletlen folytán mégsem így alakul és a lány megdöbbenve jön rá, h nagymamája élete mégsem volt olyan unalmas, mint gondolta.


A szálak Izlandra vezetnek, ahova Emma az unokatestvérével a II. világháború utáni Németország kilátástalanságából érkezett. Unokája, Isabell is oda utazik, h nyomozni kezdjen, ezzel párhuzamosan olvashatjuk a 70 évvel ezelőtti eseményeket. Kiderül, h Emmának volt egy családja Izlandon is, akiket elhagyott, Isabell így meglepetésére családra is talál a szigeten.
Érdekes a történet és sok érdekes morális kérdést érint, de sajnos csak a felszínen, nagyon elnagyolva. Engem jobban érdekelt volna Izland is, ha már ott játszódik a regény, sőt, ez volt az egyik ok, amiért olvasni kezdtem, de keveset kaptam ebből is. Ráadásul előre lelövi a poént, kb. a felénél tudjuk, mi történt és utána még azt ragozza. Maga a sztori nem lett volna rossz, de a megvalósítása szerintem annál inkább. Ez megint az a kategória, h csak csodálkozni tudok, h ezt valaki kiadta. A könyv a legnagyobb meglepetést az elolvasás után tartogatta, itt derült ki, h a szerző 3 évig dolgozott rajta…öhm, erre nehéz mit írni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése