Anna McPartlin: Wo dein Herz zu Hause ist

Harri épp 30. születésnapján készül hozzámenni – immáron másodszor - Jameshez, de ezúttal sem sikerül, a nőnek pánikrohama lesz, az esküvő újra meghiúsul. Harri tanácstalan, hisz szeretik egymást Jamesszel, nem ez tehát az ok, de akkor mi? Talán az az érzés, ami gyerekkora óta benne lappang, h úgy érzi, nem illik a családjába?

Gyorsan kiderül, h igaza volt, azért nem passzol a családjába, mert ez nem is az ő családja. Anyja 16 évesen belehalt az erdőben a szülésbe, ikreket várt, az egyik meghalt, a másik, egy lány, Harri életben maradt és titokban került a Ryan családhoz, ahol az anyának, csak kisfia maradt életben, ikerlányát elvesztette a szülés után. Harri és George ikrekként nevelkednek, majd jön a sokk mindenkinek annyi év hazugság után. A regény minden második, rövidke fejezete, a 30 évvel ezelőtti történetet meséli el, Harri anyjának, a 16 éves Livnek a naplóján keresztül – eleinte egyáltalán nem tudtam hova tenni ezeket a dőlt betűs naplóbejegyzéseket, a végén meg már a „jelenben” kiderült, mi történt, ezért nem voltak igazán izgalmasak, csak a közepén voltak ezek jók szerintem.
Nem csak Harri útkeresését követjük figyelemmel, hanem barátnőinek az életébe is bepillanthatunk, akik szintén komoly problémákkal küszködnek. Ez szerintem jellemző McPartlinra, de valahogy most annyira nem tetszett, mert a „sok bába között elvész a gyerek” érzésem volt, persze reálisak a problémák, de szerintem itt nem tudta mindegyik témát igazán jól megragadni. A végén a minden szinten happy end is kicsit hiteltelennek és könnyű megoldásnak tűnt, szóval az írónőnek ez a regény nem tetszett annyira.