Fredrik Backman: Kleine Stadt der großen Träume

Már jó ideje nem olvastam a szerzőtől, most alaposan és nagyon „kellemesen” meglepett. Ezen a könyvén – amit egyébként ismét a spotifyn hallgattam – nyoma sincs annak a már-már infantilis – és nekem egyébként tetsző - humornak, ami az Ove-t vagy a Britt Marie-t jellemzi, sőt még a humornak se nagyon. Bár tetszett ez az általam olvasott két könyve, de ezekben azért nagyon sok a hasonlóság, most viszont örömmel tapasztaltam, h Backman mást is tud, méghozzá nagyon. Drámát, érzelmeket, fontos kérdéseket tematizálni.

Egy svéd kisváros, Björnsadt a helyszín, ahol minden a jégkorong körül forog. Az ígéretes junior csapat épp egy nagyon fontos meccsre készül, megismerjük a legtehetségesebb játékost és a legfontosabbakat, az ő hátterüket, az egyesület vezetőit, edzőit és bár eleinte ez soknak tűnik, de aztán kezd összeállni a kép, h ki kicsoda. A felszín sem éppen vidám egy olyan helyen, ahol kb. nincs semmi és az év nagy részében sötét és hideg van, alatta meg van minden: félelem, szorongás, ambíciók.
Az események 2 – nem csak a csapat, hanem a város jövőjére nézve is - sorsdöntő junior hoki meccs közben csúcsosodnak ki és megváltoztatják a városka életét. Nők és férfiak, lányok és fiúk, családok és szomszédok – mindenkinek el kell döntenie, melyik oldalon áll és a kisvárosban, ahol a hoki már-már vallásként működik, ez korántsem egyszerű. A végletekig megosztja az embereket a helyzet, azonnal táborok alakulnak, ki kinek hisz, ki hazudik. Ijesztő, h meddig tart a bajtársiasság és hogy még egy kisvárosban is mennyi érdek van, ami nem engedi, h kiderüljön az igazság. Szívszorító, vérlázító és nagyon igazi, mai olvasmány.