2010. június 9., szerda

Sara Gruen: Vizet az elefántnak


Régóta várt már elolvasásra ez a könyv is, most végre sorra került.
Igen hatásosan indul, Prológus címszó alatt kissé elébe vágunk az eseményeknek, bár itt elvileg a történet előzményeiről, esetleg céljáról, mondanivalójáról, alapgondolatáról szoktak értekezni, itt viszont konkrétan rögtön a végkifejletet olvashatjuk, persze a szereplők és a cselekmény ismerete nélkül, mégis a célt tökéletesen elérte, igen csak felkeltette a figyelmemet és kíváncsivá tett.
Nagyon érdekes volt bepillantani a cirkusz kulisszái mögé, olvasni a hatalmas gépezet működéséről, a „kasztokról”, az állatokról, a cirkusz vezetéséről, ami már-már a maffiához hasonlít. A történet a főszereplő Jacob szemszögéből bontakozik ki és két szálon fut, egyrészről a fiatal fiú tragédiájáról, majd cirkuszba kerüléséről és ottani életéről olvashatunk ill. az idős Jacob öregek otthonában töltött napjairól. Ami közös, h a férfi életében mindkét alkalommal – így vagy úgy – fontos szerepet játszik a cirkusz.
Nagyon magával ragadó, kellemes olvasmány, a sztori mondhatni szokványos, mégis a cirkusz különleges kulisszája eredetivé és még érdekesebbé tette számomra, főleg úgy, h abban a korban játszódik amikor a cirkusz nem egy lehetősége volt a sok közül a szórakozásra, hanem maga volt ’a’ szórakozás, valódi esemény. Nagyon-nagyon bírtam Rosie-t, az elefántot, akinek az írónő igazi egyéniséget varázsolt, nagyon szerethetővé téve ezzel, majd a végén az ő kezébe – ormányába;) – adta a dolgok „megoldásának” kulcsát.

Az egész sztori valahogy meghökkentő, szívszorító és mulatságos. A vége pedig szívmelengető, ahogy helyükre kerülnek a dolgok, minden úgy van, ahogy lennie kell.
Most készül a film a regényből, a szereposztás ígéretesnek tűnik, különösen Christoph Waltz Augustjára leszek nagyon kíváncsi, szerintem igen jónak ígérkezik:).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése