Az események St. Coud’sban indulnak, ahol Dr. Wilbur Larch vezetésével árvaház működik. Itt angyalt vagy árvát csinál az orvos, van két segítője, Angela és Edina nővér, akik a gyerekek anyjai szinte. Homer Wells is egy árva kisfiú, többször kerül nevelőszülőkhöz, de végül mindig visszakerül az árvaházba. Mikor idősebb lesz a doktor mellett – aki szinte fiaként szereti – „orvos” lesz, segédkezik neki. Közben szenvedélyes és szenvedős kapcsolatba keveredik a szintén árva, brutális Fabrykával.
…Homer Wells nem kapott választási lehetőséget sem inassága, sem pedig Fabry tekintetében. Ő és Fabry arra volt kárhoztatva, hogy egymás párjává legyenek, mert nem volt senki más, akivel párosulhattak volna. A társadalomban számított volna, hogy illenek-e egymáshoz vagy sem; viszont St. Coud’sban nem osztott, nem szorzott, hogy nem illettek egymáshoz.
Mindent megváltoztat, mikor feltűnik a gyönyörű pár, Wally és Cuncy, akik szintén el akarják vetetni a babájukat. Homer rögtön beleszeret a lányba és elhagyva az árvaházat velük tart, új életet kezd. Utána Fabry is elhagyja addigi otthonát, így már 3 szálon folynak az események, amik csak ritkán keresztezik egymást.
A legérdekesebb számomra Homer, Wally és Cuncy hármasa volt, ami igazi szerelmi háromszöggé lesz, de olyanná, ahol mindenki képes alárendelni a saját érdekeit, érzelmeit a másiknak, mert nem csak a 2 férfi szereti Cuncyt, hanem ő is mindkettőjüket ill. Homer és Wally is gyorsan egymás legjobb barátai lesznek. Nagy áldozatokra képesek egymásért, a másik javát gyakran helyezik a sajátjuk elé, idővel egy családdá kovácsolódnak.
Dr. Larch nem tudja igazán elengedni Homert, olyan értelemben, h folyamatosan mesterkedik, de mindig a fiú érdekében, így alakítva életén. Emellett a háború is beleszól a történetbe és a szereplők életébe, leginkább Wallyéba, akinek távolléte alatt fontos dolgok történnek, majd tolókocsiban, nemzőképtelenül tér haza.
Több évtizeden keresztül követjük a szereplők sorsát, tulajdonképpen Homert, aki árvaházi kisgyerekből „orvos” lesz, majd szerelmes férfi, apa és végül visszatalál a gyökereihez, az életében mindig fontos szerepet játszó Dr. Larch apafigurájának hála.
Sok minden történik, hisz elég vaskos olvasmányról van szó, de ezek nem csak egyszerű történések, hanem igen gyakran súlyos erkölcsi probléma felvetések is: abortusz, örökbefogadás, faji megkülönböztetés, családon belüli erőszak. Ezek mellett fontos szerephez jut még az árvaság, a szülői szeretet, a homoszexualitás és a barátság.
Végig szurkoltam Homer Wellsnek, h találja meg a megérdemelt és áhított boldogságot és bár ez nem sikerült maradéktalanul, de legalább közben megőrizte önmagát, nem gyalogolt keresztül embereken, szíveken önös érdekből, hanem hű maradt magához és mindahhoz, ami fontos és ezt rendkívül tiszteletre méltónak találom.
Az Árvák hercege, igazi régi vágású regény, de a szó legjobb értelmében. Nincs benne semmi technikai flikk-flakk, de nincs is szüksége rá, bőven elég a tartalom, a remek elbeszélés az érdekes és szerethető szereplők. Egy abszolút nyomot hagyó és újra olvasandó könyv, helye az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz listán megkérdőjelezhetetlen.
Lasse Hallström regényből készült filmdrámáját 1999-ben mutatták be. Máig emlékszem Michael Cainere, a doktor szerepében, csak úgy, mint Charlize Theronra és Tobey Maguirere. Két Oscart is nyert a film, Caine a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában, ill. a regény írója John Irving a legjobb adaptált forgatókönyvért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése