2012. július 22., vasárnap

E. L. James: Shades of Grey - Geheimes Verlangen

Az utóbbi időben olyan sokat olvastam a szadomazochista ponyvaregényről, h már engem is érdekelni kezdett, de igazából mégis inkább véletlenül jutottam hozzá.
Elég gyakran van problémám azzal, ha egy könyv „lassan” kezdődik, hát itt nem volt, belecsap a lecsóba rendesen.


Anastasia, Ana 21 éves végzős egyetemista, barátnője helyett ugrik be egy interjúra Christian Grayjel, aki egy 40 000 embert foglalkoztató holding vezetője 27 éves korára. A lány még szűz, soha senki nem érdekelte igazán, de a pasi láttán leesik az álla, amikor az megérinti, h felsegítse, szikrázik minden körülöttük. Ana rögtön belezúg a férfibe és az olvasó számára elég gyorsan kiderül, h ez kölcsönös, hisz Christian véletlenszerű felbukkanásai a lány életében elég egyértelműek. Mielőtt Anastasia azt gondolhatná, h eljött érte a herceg fehér lovon, tisztázásra kerül, h ez csak a látszat, ami mögött egy kontrollmániás szado-mazo dom áll, akinek luxus kéglijében SM játékszoba is van. Ennek megfelelően szerződésre csábítja a tudatlan fruskát, aminek teljes szövege olvasható a könyvben és öhm, hát eléggé sokkoló. Bár Ana elképed, de annyira akarja akkor már a pasit, aki felébresztett benne valamit, h nem retten meg igazán.
Elkezdődik kettejük érzéki kalandja, melynek során együtt fedezik fel a „normális” szexet, majd a férfi bevezeti a lányt a saját birodalmába. Nem is annyira ezzel van Anának baja, sokkal inkább a pasi egyéb bónáival, pl. h a lány nem érintheti meg őt, h nem alszik egy ágyban senkivel, h Christian elképzelése egy kapcsolatról inkább állásajánlatnak tűnik fix munkaidővel, feladatokkal, a teljesítmény biztosítására drasztikus módszerekkel. Ám az időnként fájdalmas „betanulás” alatt rá kell jönniük, h igazából mindketten mást akarnak, olyasmit, amire a másik nem képes, fura módon van ebben a felismerésben valami felszabadító, így elválnak útjaik, de mivel trilógiáról van szó, ez még nyilván csak a kezdet.
Számomra a könyv bökkenője ott van, h a nagyon sok giccses, szerelmes-szirupos édelgést, nem nagyon találtam összeegyeztethetőnek a SM részekkel. A másik dolog, ami nem tetszett, a sok szexleírás és nem prüdériából. Egy idő után egyszerűen„unalmasnak” találtam őket, rengeteg van belőlük. Ahogy belevetettem magam az olvasásba először és nagyon is érdekelt, kb. a felétől elkezdtem unni, mert már alig történik valami, csak jönnek az újabb és újabb szex leírások. Persze gondolom sokak számára pont ez jelenti a vonzerőt, na meg az egyébként elég nagy tabu, szado-mazo dolog.
Sokat lehet a neten olvasni arról is, h eredetileg egy Twilight fanfictiont kezdett írni az írónő és abból nőtte ki magát a dolog. Helyenként tényleg hasonlít itt-ott a sagára, bár ha nem tudom, nem biztos, h feltűnt volna. Mivel fanfictionből indult, a stílus nem túl emelkedett, nem feltétlenül irodalmi élmény olvasni. Mások szerint a könyv Pauline Réage O története c. 1954-es regényének újra töltött változata, megint mások úgy godolják egyszerűen csak Bevezetés a SM-be hülyéknek;).


Christian Gray kiszámíthatatlan, határozott, zsarnoki, uralkodni vágyik minden szituációban és Anastasia szerint 50 különböző módon idegesítő, de ugyanakkor kedves, előzékeny, udvarias, gondoskodó, nagyvonalú és persze remekül néz ki – az a fajta pasi, akit ellátott az írónő megfelelő mennyiségű jó tulajdonsággal, ahhoz, h a másik oldala ne tűnjön annyira szörnyűnek. Én nem éreztem őt igazán hús-vér szereplőnek, nekem valami hiányzott belőle, ami "hihetővé", élővé varázsolta volna. Anát én jófejnek találtam, de belegondolva ő tényleg nagyon-nagyon hasonlít a Twilight Bellájára.
Az eredeti borító és cím, amit a magyar kiadó átvett (A szürke ötven árnyalata) szerintem remek és találó, a német borítót egyáltalán nem értem, a cím még elmegy, bár már az is fura, mert az angol címnek csak egy részét vették át, kihagyva az ötvenet, amihez hozzábiggyesztettek még annyit, h Titkos vágy – ami kétségkívül találó, bár nem túl kreatív. Nem tudom mi lehet ennek az oka, h ennyire bénák a címadásban és szinte mindig már borítókat csinálnak a németek. A trilógia 2. része terv szerint augusztus 16-án jelenik meg A sötét ötven árnyalata címmel, a befejező rész, A szabadság ötven árnyalata pedig október 15-én. Németül számomra kicsit meglepő módon mindegyik csak pár nappal később lesz kapható.
Mivel világsikerről van szó, máris megy a találgatás, kik játsszák a főszerepet, naná, h megfilmesítik;). A szadista milliomos szerepére állítólag Ryan Gosling, Alexander Skarsgard, Robert Pattinson, Michael Fassbender és Ian Somerhalder is szóba jöhet, a pletykák szerint Anaként Alexis Bledel (Szívek szállodája), Emma Watson (Harry Potter) és Lucy Hale (Pretty Little Liars)van még versenyben.

Összességében érdekesnek találtam a regényt, mert mindenképpen egy teljesen új világot mutatott be az írónő a könyvben, az más kérdés, h ebből nekem ennyi elég is volt. Szerintem elég brutál könyv, kendőzetlen leírásokkal, na ez korhatáros! Bár nyilván ez egy könyv esetében aránylag nehezen kivitelezhető. Ha lesz rá módom valószínűleg elolvasom a folytatásokat, mert érdekel, h hova fut ki a dolog, de azért nem érzek olthatatlan vágyat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése