Lucy Clark: Der Sommer in dem es zu schneien begann

Nagyon sokat dolgoztam az utóbbi időben, meg sokminden össze is jött, de végre újra befejeztem egy könyvet!
Igazából valami könnyed nyári olvasmányra vágytam, de meglepetésemre egész mást kaptam ettől a könyvtől. Olyannyira, h a 2015-ös nagy olvasási kihívásomba is bekerült, méghozzá a dráma kategóriában. Bár nem a szépirodalom egy klasszikus drámája, mégis az, a mai értelemben, sőt már sokkal kevesebb is annak számít…

Eva Londonban él és bába, a férje az ausztrál Jackson, 2 éve vannak együtt. Jackson tragikus körülmények között meghal, horgászás közben a viharos tenger magával ragadja, holttestét nem találják meg. Eva magába zuhan és Ausztráliába, Tazmániába utazik, ahonnan a férje származott. Megismeri végre személyesen is apósát és sógorát, de még nem is sejti, h további tragédiák várnak rá. A hangulat baljós, gyülekeznek a jelek és az utalások, h Jackson korántsem az volt, akinek Eva gondolta. Lassan kiderül, h minden az első szótól az utolsóig, amit a férje magáról mesélt valójában nem vele, hanem a 2 évvel fiatalabb öccsével, Saullal történt, ő tanult tengerbiológusnak, őt inspirálta erre egy könyv stb. Ezen kívül is elhallgatott sok mindent Eva elől, túlságosan is fontos lett neki, félt, ha megtudja róla az igazat, elveszíti. Miközben a nő igyekszik az igazság végére járni, mindig maga mellett tudhatja a sógorát, Sault, aki bár eleinte ellenséges vele, de a csapások elviselésében Eva igazi támasza és lassan gyengéd érzelmeneket kezdenek táplálni egymás iránt. Saul már tudja, h Evat akarja, a nő viszont bizonytalan…azért szeretett bele Jacksonba, mert az Sault alakította, vagy azért szereti Sault, mert Jacksont látja benne. Mindennek tisztázására felbukkan végszóra a halottnak hitt Jackson is, fény derül a titkokra, az érzésekre, vágyakra, Eva végül nem meglepő módon Tazmánia és Saul mellett dönt.
Hihetetlen csapásokat mér a főszereplőjére Lucy Clark és hatalmas dilemmák elé állítja, igazából nem tudom meglehet-e csinálni ilyet a való életben, valószínűleg igen, ez azért elég félelmetes…Nagyon fordulatos és izgalmas regény, de szerintem nincs igazán jól megírva, a szereplőket, különösen Evat egyáltalán nem hozta közel hozzám, nem ismertem meg, annak ellenére sem, h ő a főszereplő. Talán a téma miatt, de nem olyan könyv, ami valamiféle jó érzést adna az olvasónak, amit jó, kellemes lenne olvasni.
Nem értem a címet sem teljesen (A nyár, amikor havazni kezdett), pont a cím és a borító miatt számítottam valami könnyed limonádéra és bár azt nem bánom, h nem az lett, de meglepett.