Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet!

Soha semmit nem olvastam még Wass Alberttől, de sokszor hallottam róla lelkes olvasóitól, de olyan igazán nem tudtam hova tenni őt. Az megvolt, h Erdély…de más nem nagyon. Utána olvasva gyorsan kiderül, miért. Magyarországon csak halála után fedezték fel és máig a magyar irodalom egyik legellenmondásos alakja, az irodalomtörténet alig vesz róla tudomást, mások a legnagyobbak között emlegetik és igazi – politaikai felhangoktól sem mentes – kultuszt építettek személye köré. Az író egyébként – a kissé mesebeli nevű – erdélyi Válaszúton született Erdély egyik legrégebbi nemesi családjában. A Wass család eredete az Árpád-korig vezethető vissza, Mária Teréziától grófi címet is kaptak. Az író 1944-ben Németrországba, majd az Egyesült Államokba emigrált, majd ott is halt meg. Művei Ceausescu idejében be voltak tiltva Romániában, Magyarországon is csak a rendszerváltás után jelenhettek meg.

Ez talán az egyik leghíresebb műve, ezzel kezdtem és beválasztottam a várólistámba és a 2015-ös nagy olvasási kihívásomba is (egy könyvet az „Ezeket egyszer el kell olvasnom!” listám aljáról).
Történetünk – nem meglepő módon – Erdélyben játszódik, a magyar család azonban az I. világháború vége óta immáron Romániában él, mindenféle költözés nélkül, Trianonnak hála lettek egy másik ország állampolgárai. Ki vannak szolgáltatva a románok kényének-kedvének, kevesebb jár nekik, mint nekik, hisz csak magyarok. Hirtelen azonban fordul a kocka, – a második bécsi döntés következtében (1940. augusztus 30.) - a terület újra Magyarországhoz kerül, ekkor sok román igyekszik behízelegni magát a magyaroknál. Az elbeszélő sorsa jól alakul, megnősül, fia születik, de az újabb történelmi fordulat, a II. világháború, az ő életében is változást hoz. Mire katonaszökevényként visszatér otthonába, a ház felégetve, a családja halott. Nincs már semmije és senkije, sodródik az eseményekkel, mindent elveszít, végül a hazáját is – újra.
Nagyjából azt kaptam, amire számítottam. Nagyon hazafias érzelmű és hangvételű. Megrázóan mutatja be az erdélyi helyzetet ezúttal nem magyarországi nézőpontból, hanem testközelből, h milyen is mikor a nagyhatalmak hol itt, hol ott húzzák meg a határt. Bár tetszett és megérintett, de momentán nem érzek késztetést további könyveket olvasni az írótól.
Wass Albert a regényt 1949-ben írta, már ebben az évben megjelent németül, 1970-ben angolul is.