Inge Barth-Grözinger: Beerensommer

Elég nehezen bírkozótam meg vele, bár nem volt rossz. Két idősíkon játszódik a regény, a jelenben az édesanyját nemrég elvesztő Anna kutat a családja és annak múltja után, így kerül hozzá a dédapja naplója és így jut el arra a kis helyre, ahol a családja élt. A dédapa – Johannes – révén visszacsöppenünk az 1910-es évekbe, majd az I. és II. világháború viszontagságaiba. Johannes és Friedrich eltérő származásuk és családi hátterük ellenére elválaszthatatlan jó barátok lesznek, egymás szilárd bástyái, mégis közéjük áll egy nő, az ambíciók és az eltérő nézetek.

A jelenben az ő leszármazottaik „nyomoznak”, mi is történt anno és a szálak a jelenben ugyanúgy kezdenek összegubancolódni, mint a múltban. Egyetlen szereplő van, aki túlélt és átélt mindent, az idős Gretl a jelenben segít végére járni a történteknek. Mire kiderül az igazság, az is egyértelművé válik, h a múltbeli történet két főszereplője, az egykori két jóbarát Anna életében egyaránt fontos szerepet játszott, még ha ő erről évtizedekig mit sem sejtett. A végére izgalmas családregény kerekedett belőle a döcögős kezdés ellenére.