2010. november 8., hétfő

Prosper Mérimée: Carmen és Colomba

Régóta várt elolvasásra a könyv, most végre sorra került a két kisregény.
Az első 110 oldal Don José és Carmen, a zabolátlan és csapodár cigány lány fatális szerelmi története, a férfi először a karrierjét, majd a becsületét, végül az életét teszi kockára a csábító Carmenért, akinek a kedvéért rablóból gyilkos is lesz. Az iránta érzett szenvedéllyel együtt nő a vágy is, h egyedül „birtokolja” a kikapós menyecskét, de a lány, nem adja fel senkiért a szabadságát. Mindkettejük életét lobogóan heves szenvedélyek uralják, s ez a tűz felemészti boldogságukat és életüket is. A maga idejében az elbeszélés botrányosnak számított, ma már más idők járnak.
Kevesen vannak, akik ne hallottak volna Carmenről, leginkább Bizet operája kapcsán, ami a francia romantikus, Mérimée legismertebb műve alapján készült.


A másik, Colomba c. kisregényben, bár a téma – vendetta, vagyis vérbosszú, korzikai módra – komoly, mégis az elbeszélés módja és a figurák miatt a novella inkább komikus, bizonyos szempontból talán az elavult, gyilkos népszokások mulatságos szatírája is.
Colomba, a gyönyörű, bivalyerős, szenvedélyes korzikai lány, aki makacs csökönyösséggel akarja megbosszulni apja halálát korzikai módra. Erős, konok, rafinált, tele tűzzel, szenvedéllyel, ami irányítja. Figurája olyan impulzív, olyan magával ragadó, h nem lehet nem szeretni, bármilyen nagyszájú, csökönyös vagy okoskodó, a családja iránti szeretet vezérli, azonnal ’anyatigris’ lesz, h vki ártani akar az övéinek.
Fivére Orso, sokkal megfontoltabb, inkább az esze vezérli, mint az érzelmei, ő csak akkor hallgat ezekre, ha Miss Lydiáról, a véletlenül útjába akadó angol kisasszonyról van szó.
Kimondottan izgalmas történet, ahogy a minden lében száz kanál Colomba keveri a kártyákat, legyen szó vérbosszúról vagy szerelemről. Az egészet belengi valami tragikusan vészjósló hangulat.
Sokkal jobban tetszett Colomba története, mint a jóval ismertebb Carmen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése