Anette Götticher: Mit Liebe gemacht

A téma elgondolkodtató, manapság szerintem sok nőt foglalkoztató: Gyereket vállalni 30-on túl, vagy tovább élvezni az életet? Elvileg minden adott ahhoz, h Evaból anyuka legyen – a megfelelő férfi, aki ráadásul szeretne babát, ház, pénz, mégis vagy talán pont ezért „önző módon” az utolsó cseppig ki akarja használni mindezt, élvezni a szabadságot, a kötöttségek nélküli utazgatást, életet. Egyik fele vágyik egy babára, a másik a – kényelmesebb, hedonista - viszont hevesen tiltakozik ez ellen.


A rendkívül toleráns férj, Matthias stílszerűen 9 hónapot ad Evanak arra, h döntsön, mit szeretne. Ő első körben listát ír (a to do list-ek nagyon Göttlicheresek;)), h mi mindent szeretne még átélni, ez kissé önzőre sikeredik, na de üsse kő, jöhet is a megvalósítás: lakáscsere, irány München belvárosa, majd Ausztrália felfedezése egyedül, aztán belefog fotós álmainak megvalósításába, de mindeközben végig ott van a fejében, vagy az életében ténylegesen is, egy évekkel ezelőtt megismert férfi, aki a ’kaland’ pontot hivatott megvalósítani Eva listájáról. Ez a rész nekem egy kicsit sok, nagyon nagy hangsúly kerül erre a szálra, sokkal nagyobb, mint bármelyik másikra. Úgy látom Anette Göttlicher – legalábbis íróként – szereti ezeket a szerelmi háromszögeket, nekem ez most valahogy annyira nem tetszett.
Kicsit az volt az érzésem, h a témából többet is ki lehetett volna hozni, vhogy olyan döcögősnek éreztem néhol, holott az eredeti témafelvetés szerintem nagyon aktuális és ígéretes, de túlságosan a szerelmi háromszög irányba mentek el az események.
A keret nagyon Anette Göttlicheres: München, régi ismerősök, mint a Ruffini kávéház, Neuhausen városrész, vagy az Angolkert. Így, az 5. könyvét olvasva már tényleg nagyon kedvet kaptam újra Münchenhez, Berlin rajongóként ez már valami;).
A stílusa, a humora továbbra is lenyűgöz és bár maga a sztori helyenként nem tetszett annyira, mégis ráérősen olvastam, h minél tovább tartson:).