Évek óta terveztem a regény elolvasását, mégis tartottam is tőle. Valahogy az volt az érzésem, h ez egy olyan könyv, amit elismernék, nagyra tartanék, de nem tudna közel kerülni hozzám, nem nekem való - gondoltam az alapján, amit hallottam és olvastam róla. Arra számítottam, h nehéz olvasmány, ami kissé elvont elmélkedés, magam sem tudom miért, mindez jó sokáig távol is tartott a könyvtől. Mégiscsak győzött azonban a kíváncsiság és felkerült az idei Várólistámra, ami nagyon jó döntésnek bizonyult!
Danielt a félárva 10 éves fiút apja elviszi az Elfeledett Könyvek Temetőjébe, ide kerülnek a könyvek a felszámolt könyvtárakból és könyvesboltokból. A fiú kiválaszthat, ’örökbe fogadhat’ egyet, találomra A szél árnyéka c.-t választja, Julián Carax-tól, akiről még sosem hallott. A könyv rabul ejti, elvarázsolja, sorsuk elválaszthatatlanul összefonódik és megváltoztatja életét. A felcseperedett, ifjú Danielt is foglalkoztatója az író sorsának misztikus története, képtelen felhagyni a nyomozással és egyre jobban belebonyolódik egy különös ügybe. Zafón remek karaktereket sorakoztat fel Daniel mellett, ilyen volt a minden lében száz kanál, jópofa Fermín; az izgalmas nőalakok: Nuria, Bea, Penelope, Clara; Julian figurája és még a rendkívül ellenszenves Fumero felügyelő is.
A történet összetett és szövevényes, szálai többszörösen összefonódnak, minden és mindenki összefügg mindennel és mindenkivel. A tartalmát épp ezért képtelen vagyok röviden összefoglalni és nem is akarom, érdemes inkább elolvasni az egész regényt egy rövid kis zanza helyett.
Szerintem a mű a „könyvmoly típusoknak” különösen tetszhet, hisz a középpontban egy író ill. az ő regényei állnak, fontos szerephez jut az Elfelejtett Könyvek Temetője, több szereplő foglalkozik maga is könyvekkel és akad a bibliofilek mellett több grafomán is, szóval jó kis társaság;).
Engem lenyűgözött a történet vezetése, a lassanként kibontakozó életek titkai, nagyon jól működött a késleltetés, a fokozás. Ebben a regényben van minden: szerelem, dráma, krimi, misztikum, várostörténet, háború, ezért válhat talán kedvencé női- és férfi olvasóknál egyaránt.
Nagyon örülök, h végül elolvastam, mert hosszú idő után az első olyan könyv volt, amibe órákra bele tudtam feledkezni, amiből 2 óra után néztem fel először, nagyon szeretem ezt, de csak kevés könyv képes kiváltani:S és amelyik igen, az már jelent valamit, jelen esetben azt, h új kedvenc született!
Már az elején is tetszett, ami meg is lepett, de igazán a 2. felében ragadt magával, akkor viszont nagyon, teljesen beszippantott, pedig abszolút meg voltam győződve róla, h ez az a fajta könyv, ami nem fog tetszeni, szerencsére hatalmasat tévedtem.
Carlos Ruiz Zafón ifjúsági prózaíróként kezdte a kilencvenes években, majd figyelme a XIX. századi nagyregények felé fordult, példaképei között van Dickens, Balzac, Hugo. A szél árnyéka, első felnőtteknek írt regénye 2001-es megjelenése óta hatalmas sikert aratott, Spanyolországban, már több, mint 50 kiadást ért meg, világszerte 40-nél is több nyelvre fordították le. Magyarul még az Angyali játszma c. regénye jelent meg, amit ezek után feltétlenül el fogok olvasni és ugyanez vár Marina c. ifjúsági regényére is, amit németül sikerült megszereznem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése