Jostein Gaarder: Das Orangenmädchen

Könyv a könyvben, van egy kerettörténet, amiből megtudjuk, h a 15 éves , Osloban élő Gregor 4 éves korában elveszítette az édesapját. Azóta anyjával él, aki újra férjhez ment és született egy kislánya is. Egy napon betoppannak apai nagyszülei, h átadjanak neki egy vaskos borítékot, amit még az apja hagyott neki, de csak most találták meg. Ezzel kezdetét veszi A narancsos lány története, mert hogy ezt a címet adta az apa az irományának. Együtt olvashatjuk Gregorral a titokzatos lány felbukkanását apja életében, a nyomozásait utána, a teóriáit, elmélkedéseit és azt is, hogy is vélekedik az olvasottakról a fiú. Lassan összeáll a kép, h a narancsos lány nem más, mint Veronika, Gregor anyukája, így tulajdonképpen a szülei történetét írta le neki az édesapja.


A múltból egy kérdést is feltesz neki, mit választana, ha valaki választási lehetőséget kínálna: az életet a földön, akkor is, ha tudja, csak egy rövid ideje van és utána itt kell hagynia mindent és mindenkit, akit szeretett, vagy megköszönné, de visszautasítaná a lehetőséget. Jan Olavot, az apát ugyanis bántja, h magára kell hagynia a családját, akiket mindennél jobban szeret, nem tud megbékélni a helyzettel és tart tőle, h egyszer majd a fia is ezt fogja érezni a halála előtt, amiért ő lesz a felelős, mert ő adta neki az életet, Gregor végül az életet választaná, így az apja „megnyugodhat”.
Őszintén szólva a könyv kb. első harmada egyáltalán nem tetszett, mert elég részletesen van leírva a narancsos lány felbukkanása és Jan Olav filózgatásai róla, amit kissé sutának, helyenként bugyutának találtam. De aztán mindebből hirtelen egy sokkal komolyabb és elgondolkodtatóbb történetbe csöppenünk és hirtelen már az élet és a halál kérdéseiről gondolkozunk a főhős Gregorral együtt.
Összességében megható történet egy apa szeretetéről és felelősségérzetéről a fia iránt. Halála után a narancsos lány történetével hagy hátra örökséget a fiának, amiből az sok mindent tanulhat, hisz ebben olyan kérdésekről ír, amiről apának és fiának beszélnie kell, itt azonban rendhagyó módon történik meg a beszélgetés…
Az is (újra) egyértelművé vált még olvasás közben, h mikor közeleg a halál, minden relatívvá válik, sok minden lényegtelenné, olyan dolgok, amik addig a legfontosabbak közé tartoztak (pl. pénz – pénzen mégsem lehet egészséget venni), de sok dolog meg, amiket addig észre sem vettünk, fontosak lesznek: a természet szépségei, az élet apró, mindennapi örömei, amik mellett máskor olyan könnyen elmegy az ember, természetesnek véve őket, ezekre is felnyílnak Gregor szemei.
A norvég író általában kissé filozofikus regényeket ill. novellákat ír főleg gyerekeknek és fiataloknak.
A regényt 2008-ban norvég-német-spanyol koprodukicóban filmesítették meg, a film 2009-ben került a norvég és német mozikba. A könyv magyarul is megjelent még 2004-ben A narancsos lány címmel.