Mikor újra kirúgják egy iskolából, visszamegy az apjához, de a hírre, h a németek már Párizsban vannak, az apja Vianne-hoz küldi a már javában tomboló II. világháborúban, akinek férje is bevonult. Isabelle viszont harcolni akar, tenni valamit. A kisvárosi tanítónő, családanya Vianne, csak azt szeretné, h újra minden olyan legyen mint volt, a férje újra velük legyen, de ezért eleinte nem mer tenni semmit, elviseli a házukba költöző jóképű, kedves német tisztet, meghúzza magát. A fiatal Isabelle sokkal lobbanékonyabb, hatalmas igazságérzettel, tenni akar, elege van abból, h fiatal lányként semmiből sem veheti ki a részét, hamarosan meg is találja a helyét az ellenállásban. Ahogy az események haladnak előre, a két nővér egyre merészebb lesz, egyre többre vállalkozik, Isabelle csalogány fedőnéven – innen a cím - szövetséges pilótákat csempész Spanyolországba, akiknek a gépét lelőtték, miközben Vianne zsidó gyerekek életét menti meg. Számomra az igazi hősnő, az eleinte kicsit szürke idősebb nővér lett, aki a regény elején nem egy erős nő, de az események rákényszerítik arra, h túlnőjön önmagán, bátor legyen, a lányáért és a neki fontosakért. Neki kell túlnőni önmagán, anyatigrisként védi a családját és áldozza fel magát értük gondolkodás nélkül. A kerettörténetben egy idős hölgyet, aki Amerikában él, meghívnak Franciaországba és fia meglepetésére anyja el is akar menni. Végig azt hittem, ő Isabelle, de a végén egy könnyfakasztó fejezetben kiderül, h ő Vianne és azt is megtudjuk, h alakult a főhősök élete a II. világháború vége után.
Elképesztő tragédiák, sorsok, történetek barátságról, szerelemről, családról, arról, mi mindenre képes az ember, ha kell, ha a gyerekei és a saját élete múlik rajta. Sokszor gombócban a torkomban, könnyekkel a szememben hallgattam ezt a hangoskönyvet. Ahogy eddig sem okoztak Kristin Hannah könyvei soha csalódást, úgy most sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése