Szombaton reggel vakon és féloldalamra lebénulva ébredtem.Ez azért egy elég szokatlan, meglepő és ütős kezdés első mondatnak. Már olvastam két könyvet Eschbachtól pár éve és most egy újabbnak is nekiveselkedtem, ami a várólistámon volt.
Szokásos Eschbach: szuper érdekes történet, izgalmas cselekmény és történetszövés, kíváncsian vártam, h ezek után újra összecsapva fejezi-e be, ahogy az általam eddig olvasott regényeiben, de ezúttal nem ez történt, meglepően fókuszált tudott maradni végig, ha a történet intenzitása csökkent is a végére valamelyest.
Nekem elég nehezen rajzolódott ki eleinte, h miről is van szó. Duane Fitzegerald csendesen tengeti az életét egy kis ír tengerparti városkában, immáron több, mint 10 éve, mióta az amerikai hadsereg nyugdíjazta. Bár még nem idős, magányosan tölti napjait - egy orvost és a trafikos fiút kivéve, akihez fura szállítmányai érkeznek pár naponta – senkivel sincs kapcsolata. Lassan aztán a sok furcsaság után csak összeáll a kép: Duane testét egy millió dollárból építette át az amerikai hadsereg, méghozzá harci géppé, a 21. század katonája lett, titánból, elektronikus érzékelőkkel, ultraviola- és infravörös fénnyel, gamma- és röntgensugarakkal, kémiai anyagokkal. A dolog tragikuma, h a Steel Man projekt, amiben cyborg katonákat építettek, vagyis emberből cyborggá építették őket át, még azelőtt megszűnt, h egyetlen bevetésük is lett volna.
A városka és főszereplőnk életének állóvizét egy hirtelen felbukkanó, kínai származású amerikai keveri fel, aki égen-földön keresi és végül meg is találja Duane-t. Kiderül, h ügyvéd és azzal kecsegteti, több százmillió dollárra perelhetné az USÁ-t azért, amit tettek vele. Bár Duane Fitzgeraldnak esze ágában sincs perelni és magára vonni a figyelmet, mégis belemegy, h a fickó megmutassa, amire a vádat alapozná. Innentől kezdve aztán felpörögnek az események, az ügyvédet megölik, még mielőtt a lényegre térhetett volna, hirtelen mindenki, aki kapcsolatba került Duane-nal minimum veszélyben van, az álmos kisvárost ellepik a titkosszolgálat fapofával járó-kelő emberei és egyre gyűlnek a hullák…Sorra derülnek ki a hajmeresztő részletek a múltból Duane számára is és az olvasó csak kapkodja a fejét. A befejezés azért hagy néhány nyitott kérdést ill. a szerző jó szokásához híven ignorál néhány – addig fontosnak tűnő – szálat, ezzel együtt azért nagyjából kikerekedik egy izgalmas történet az egészből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése