Mhairi McFarlane: Du hast mir gerade noch gefehlt

Mikor megláttam, h Spotify-ra felkerült az írónő új regénye, azonnal el is kezdtem hallgatni. A 30-as évei közepén járó Eve és Susie gyerekkoruk óta a legjobb barátnők, Eddel és Justinnal kiegészülve pedig egy megbonthatatlan klikket alkotnak már a suli óta. Susie teljesen váratlan halála mindannyiukat sokkolja.

Magukra vállalják a barátnőjük temetésének intézését és sok más egyéb teendőt, hisz úgy érzik, ők voltak Susie családja, akinep apja demens, bátyja pedig az USÁ-ban él és soha nem álltak közel egymáshoz. Ennek ellenére a pszihoterapeuta Finnley persze mégis felbukkan, hideg-rideg, megközelíthetetlen és a barátok úgy látják, kizárólag az jár a fejében, h tudna pénzt csinálni a húga halálából. Majd Eve és Finn útjai némileg váratlanul ismét keresztezik egymást, amikor együtt indulnak Edinbourgh-ba, h megkeressék a demens apát, aki Eve-re igen, saját fiára viszont egyáltalán nem emlékszik, ezért szükséges, h a nő is odautazzon. Persze egyáltalán nem könnyű megtalálni valakit egy ekkora városban. Ahogy az már lenni szokott, bár Eve a barátnőjétől csak rosszat hallott Finnről és a saját tapasztalata sem mondott ennek ellent, mégis, ahogy megismeri, megváltozik róla a véleménye. Aztán fény derül még egy jól őrzött családi titokra is, ami végképp Finn pártjára állítja Eve-t és az olvasókat, majd jöhet máris a happy end. Bár nem tetszett annyira ez a könyv, valahogy hiányoltam belőle valamit, de azért McFarlane nem nagyon tud csalódást okozni nekem. Eddig az összes könyvét olvastam/hallgattam az írónőnek és nagyon szeretem a történeteit, annak ellenére is, h – ahogy azt már korábban is megállapítottam – ugyanazokból a sablonokból építkezik mindig. De kárpótolnak ezért a dinamikus és humoros párbeszédek és a hús-vér szereplők.