Minden fejezet más-más Austen regénnyel foglalkozik, amit a könyvklub tagjai éppen abban a hónapban tárgyalnak. A fejezet főszereplője mindig az adott házigazda, így ismerkedünk meg mindegyik szereplővel, egymáshoz való kapcsolatukkal. Míg a klubtagok Austen klasszikusaival, az Emmával, az Értelem és érzelemmel, A klastrom titkával, a Büszkeség és balítélettel, a Meggyőző érvekkel ismerkednek, vagy ismerkednek újra, mi az ő életükbe pillantunk bele: Az éppen válófélben lévő Syliváéba, leszbikus lányáéba, Allegráéba, Sylia barátnőjnek, Joycelynnak az élettörténetét is merismerjük csakúgy, mint a Franciaországban még sosem járt franciatanárnőét, Prudieét, a klub egyetlen férfi tagjának, a sci-fi rajongó Griggnek, és a 3 férjet fogyasztó Bernadettenek is külön fejeztet szentel a szerző.
Fura volt, nem nagyon jöttem rá, mit is akart Fowler. Mert mindenből kapunk ugyan egy kicsit: a regényekből és a szereplőkből is, de egyikből sem eleget, nem eleget ahhoz, h igazi történetté álljon össze a dolog. Megtudtunk pár dolgot a szereplőkről, a múltjukból, sőt azt is, hogyan alakult az életük közvetlenül a könyvklub után, de nem keltette fel különösebben az érdeklődésemet egyikük sem. Arról nem is beszélve, h a végére egyre kevesebb szó esik a regényekről, meg eleve is időnként még az a kevés is sután volt beleszőve. Hiányzott az a valami, ami igazi történetté szőtte volna a szereplők sorsát, esetleg összekapcsolva az Austen regényekkel.
Szóval a végén kicsit olyan érzésem volt, h megint a cím áldozata lettem, amiben Jane Austen neve van, az jöhet…megint megjártam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése