Sophie családja fekete báránya, igaz szép és kedves, de idősebb testvéreivel és szüleivel ellentétben nem szuper okos, sőt nem is akar egyetemre menni, az ő álma, h elvégezzen egy tanfolyamot, ahol professzionálisan megtanulhatna varrni. Családja előszeretetettel használja ki, ha házimunkáról vagy valami kellemetlen feladatról van szó, így ő ápolja két hétig a családja szerint morgós és zsugori Eric bácsit, persze jól kijönnek és megkedvelik egymást.
Az események aránylag gyorsan pörögnek, így a lány hamarosan már New Yorkba találja magát, ahol megismerkedik egy kedves és persze dúsgazdag hölggyel, aki rögtön szívébe zárja. Matilda, a gazdag nő jóképű és sikeres unokája, Luke eleinte nagyon ellenzi, h nagymamája szárnyai alá vegye Sophiet, aki amolyan Hamupipőke szerepet játszik a férfi mellett felbukkanó gazdag, agyonsminkelt és plasztikázott macák mellett. Lassan azonban minden oldalról meggyőződhet róla, h lány egyáltalán nem a pénzükre hajt és bár persze a dúsgazdag, eszelősen jóképű Luke egyáltalán nem a lány esete, azért csak sikerül beleszeretnie… Majd a nagyi is kever párat a történeten, de a fiatalok pénz és mindenféle luxus nélkül is jól boldogulnak Angliában, ahol érdekes kalandok elé állítja őket az írónő. A vége természetesen happy end minden szinten, nem túl meglepő módon.
A problémám csak az volt az egésszel, h egyrészről átlátszó a cselekmény, másrészről meg igen csak lagymatag is és bár időnként vicces, meg aranyos, számomra az egész meglehetősen sablonosnak és sematikusnak tűnt. Ráadásul még kicsit pilcheres is, amit nem dicséretnek szánok:).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése