Az elbeszélés mód nem lineáris, lassan adagolja az írónő az információkat, fejezetről fejezetre alakul a kép a 6 jó barátról, akik egyszer együtt töltöttek egy nyarat egyikük családjának franciországi házában, h felújítsák azt. 14 év és rengeteg történés után újra ott találkoznak, de már csak öten, az egyikük már nem él. Többek között ezért is szakadt meg a kapcsolatuk. A viszontlátás nem könnyű: régi sérelmek, titkok kerülnek újra felszínre, sebek szakadnak fel és gyógyulnak be, sikerül rendezni a helyzetet, de helyreállítani a barátségot nem. Azonban néhány hónap elteltével az egyikük halálos beteg lesz, ez újra összehozza a régi csapatot a franciaországi házban, h az utolsó időt együtt töltsék. Újabb múltidézéssel lesz teljes a képünk a 6 jó barát történetéről és a jelen nagyon érzelmes lezárást hoz a regénynek.
A könyvet rengeteg elküldött és el nem küldött régi levél és e-mail színesíti, amik jól bemutatják a szereplők akkori lelkivilágát, érzelmeit, gondolatait és mindig tartalmaznak az olvasónak is újdonságokat. Talán a legérdekesebbenak a csoportdinamika változását találtam a barátok között a hosszú évek alatt, ki-kivel-mikor-hogy jön ki, vagy nem jön ki, ki-kivel szövetkezik, ki-kivel van együtt, kibe szerelmes. Eközött a 6 ember között van minden, amiről érdemes írni, olvasni és amiért érdemes élni…
Egy nagyon érdekes és érzelmes történet barátságról, szerelmeről, múltról, jelenről és jövőről. A vége, amikor végleg „tiszta vizet öntenek a pohárba”, már úgymond a halál torkában, könnyeikig meghatott, így váratlanul ez a regény is a 2015-ös olvasási kihívásomban találta magát (egy könyvet, ami megríkatott.)
Az írónő könyvei egyelőre nem jelentek meg magyarul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése