2016. január 9., szombat

Amy Silver: Du und ich und all die Jahre

A szerzőtől eddig már olvastam 2 könyvet, de erről hallottam először és már évek óta el akartam olvasni. Mivel fontos szerep jut a történetben a Szilveszternek, erre az időszakra időzítettem.


Minden második fejezet a múltban játszódik, Szilveszterkor. 1990-ben indulunk, mikor Nicole és Julian megismerik egymást, 13 és 15 évesen. A lány teljesen odavan a jóképű és népszerű srácért, össze is jönnek, de a dolog nem tart sokáig, főleg, mert a fiú rájön, h meleg. Ennek ellenére az évek során a legjobb barátok lesznek. Pár évente mindig Szilveszterkor pillantunk be az életükbe, szerelmek jönnek, mennek, de ők állandóak.
Nicole sikeres dokumentumfilmes lesz, Julian menő fotós és rátalál a szerelem Karl személyében. Nic nem nagyon tud szabadulni Aidentől, Jules unokatesójától, a kalandortól, aki állandóan úton van, egyszer együtt vannak pár hónapig, ám a kapcsolat rosszul végződik.
Minden második fejezet, karácsonytól szilveszterig a jelenben játszódik, ahol Nicole házas, frusztrált a munkája miatt, boldogtalan, ráadásul kiderül, h az apja, akivel alig van kapcsolata rákos. Szilveszterre a férjével, Dominickal New Yorkba repülnek, Karlhoz.
Ez köti össze a regényben a múltat és a jelent, szembesíti Nicolet a régi énjével, régi életével és a régi barátaival, amit és akiket legjobb barátja elvesztésekor igyekezett elfelejteni. Ahogy a végén kiderül, Julian halála a regény origója, de Nicole New Yorkban végre rájön, h nem állhat az élete csak önsajnálatból, mindenki továbblépett, neki is ezt kell tennie, felébred és rendbe teszi az életét.
Nicole nem lopta magát a szívembe, legalábbis a jelenkori énje…kirázott a hideg sok cselekedetétől, az érvelésétől, egyszerűen nem értettem ezt a nőt. Folyamatosan hazudik önmagának, áltatja magát, mártír, idegesítő, nem tudja, mit miért csinál.
Ami szerintem a regény problémája, amiből az én hiányérzetem leginkább fakad, h nem ismerjük meg igazán Juliant, nem válik igazi karakterré, épp ezért Nicola és Julian barátsága is arcnélküli, nem lehet igazán érezni köztük a kötődést, az éveket, a szeretetet. Így aztán az, h Julian halála milyen hatással volt Nicolera, a fentiek miatt teljesen hiteltelen nekem.
A szerző első és talán legismertebb, legsikeresebb könyve ez, ennek ellenére nekem a másik két általam olvasott regénye sokkal jobban tetszett. Magyarul nem jelentek meg Amy Silver könyvei.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése