Natalie Rabengut: Nur vier Wochen

Olvastam már a szerzőtől, aki általában elég pikáns, erotikus történeteket ír (de azért többnyire a jó ízlés határain belül), most sem volt ez másképp. Annika sikeres ügyvéd, akit a munkáján és azon kívül, h az apja végre bevegye a családi ügyvédi irodába társnak, más nem nagyon érdekel. Ennek megfelelően borzasztó csalódott, amikor az apja azzal magyarázza a döntését, h még nem teszi meg társnak, mert nem szeretné, ha nem lenne élete, ha a munka miatt nem menne férjhez, vagy nem lenne gyereke. Bár ezer éve együtt van a barátjával, de ezt a kapcsolatot csak a megszokás és a kényelem tartja össze, így az fel sem merül benne, h hozzá menjen. Helyette inkább a fejébe veszi, h az első szembejövővel fog összeházasodni, legalábbis pár hét erejéig, h ezzel idegesítse az apját.

A sors úgy akarja, h a kiszemelt, a kigyúrt, agyontetovált Boris, aki minden éjszakát más bárban tölt és úgy tűnik, egy teljes hárem dongja körül. Nem kimondottan illik Annikához, legalábbis első blikkre, de minél inkább „zaklatja” házassági ajánlatával a pasit, annál inkább kiderül, h a különbség kettőjük között nem is olyan nagy. A fegyelmezett ügyvédnő, kezdi felfedezni az életet és azt, h mi minden maradt ki neki eddig. Pattognak a szikrák a két főszereplő között, akik végül 4 hétre tényleg össze is házasodnak és meglehetősen jól megértik egymást az ágyban és az asztalnál is. Persze nem egy könnyed limonádéról lenne szó, ha nem szőtt volna bele a szerző még egy csomó ilyen-olyan kis bonyodalmat, konfliktust és drámát, meg pár kisebb csavart. Összességében egy turbulens, szórakoztató, gyorsan olvasható történet.