Boldog új évet!

Új év, új remények, új olvasmány élmények! Mielőtt belevetném ezekbe magamat, jöjjön a szokásos összegzés az elmúlt évről. 2021-ben kereken 100 bejegyzés született, már ez is rekord és lesz még néhány. 97 könyvnek értem a végére, ez tizeneggyel több, mint előző évben és ez is abszolút rekord. Ebből 75 volt németül és 22 magyarul, újra erősödött tehát a német dominancia az előző évhez képest (66-20). A rekordok leginkább a hangoskönyveknek köszönhetőek, hiszen idén ugyanannyit olvastam hagyományos könyv formátumban (11), mint tavaly, hárommal kevesebb ekönyv került sorra, mint 2020-ban, vagyis „csak” 48, viszont 14-gyel több hangoskönyv, összesen 38, ami megdobta a számokat. Amíg tart nálam a home office, valószínűleg ez a tendencia is folytatódni fog.

A tavalyi 7 magyar szerző után idén csak öttől olvastam, ezt átlagosnak mondanám magamnál. Továbbra is megfontolva haladok, az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz listán, a tavalyi 4 után idén csak kettőt sikerült olvasnom innen, így tartok most 114-nél. Az utóbbi évekhez hasonlóan 2021-ben is több sorozatot olvastam, hallgattam. Az évet mindjárt Christelle Dabos A tükörjáró sorozatának 4 részével kezdtem, amit nagyon szerettem. Nyáron hallgattam meg a Spotify-n Katharina Herzog Farben des Sommers sorozatát, ez az egymáshoz szinte egyáltalán nem kapcsolódó 4 rész már jóval kevésbé tetszett. Aztán jött a The Secret Book Club 3 része hangoskönyvként, majd decemberben Sarah Morgan Manhattan sorozatának utolsó 3 részét hallgattam meg (5-7.), ezek ismét jobban tetszettek. 2021-ben sem olvastam olyan könyvet – az előző évekhez hasonlóan – ami felkerült volna az abszolút kedvencek közé, de azt hiszem, ez nem csak az olvasott könyvekkel, hanem az én elvárásaimmal is összefügg, szóval persze azért olvastam olyan regényeket, amik tetszettek. Ilyen volt például az Unortodox Deborah Feldmantól, Delia Owens bestsellere, az Ahol a folyami rákok énekelnek, a furcsa jövőt előrevetítő Die Kandidatin, az Észak-Koreából menekülő lány megrázó története, a Schwarze Magnolie, David Safier nagyon szórakoztató Miss Merkelje és Ellen Sandberg regénye a Die Schweigende is. Az abszolút kedvencek listához Helen Russel dániai élményeiről írt könyve volt a legközelebb, ezt nagyon szerettem. Ahogy minden évben, úgy 2021-ben is szívesen olvastam utazós könyveket, egy újabb részt az Ein Jahr in ….. sorozatból (Párizs), hasonló koncepciójú könyveket Dél-Afrikáról, Kínáról és New Yorkról, „használati útmutatót” Izraelhez és Palesztinához stb. Erős nőkről, érdekes személyiségekről olvastam önéletrajzokat (Maria Sharapova), regényéletrajzot (Audrey Hepburn) ill. naplókat (Janikovszky Éva, Festetics Mária), továbbra is szeretem az ilyesmit, szóval 2022-ben is várható a sok utazós olvasmány mellett néhány életrajz is, sőt újraolvasásokat is tervezek. 2021 legolvasottabb bejegyzése a blogomon – nem túl nagy meglepetésre - Orvos-Tóth Noémi nagy sikerű könyve, az Örökölt sors lett, ezt követték Helen Russel dán élményei, majd a Könyörület Toni Morrisontól, az Unortodox, az 5. helyen holtversenyben áll Gárdos Péter Hét mocskos napja ill. a Tükörjáró sorozat befejező, negyedik része.